A forint szárnyalása 250 milliárddal csökkentett az adósságot

Az államháztartás nettó hiánya a második negyedévvel záruló elmúlt egy évben a GDP 3,5 százalékát tette ki, szemben az előző negyedév végi 4,4 százalékkal.

Az adósságot, amely a negyedév végén 22173 milliárd forintot tett ki, a második negyedévben 253 milliárd forinttal csökkentette a forint erősödése, a nettó adósságfelvétel pedig 27 milliárd forinttal növelte. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége a 2012 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,3 százalékát érte el.

Nem meglepetés, hogy csökkent az adósság – mondta a Világgazdaság Online-nak Suppan Gergely. A forint 13 százalékot erősödött tavaly év vége óta, ami több mint 4 százalékponttal csökkentette az államadósságot – magyarázta a TakarékBank vezető közgazdásza.

„Augusztusban is erősödött a forint, feltehetően újra mérséklődött az adósság”, tette hozzá.

Látható, hogy az ÁKK túlteljesíti a terveket az aukciókon, és a lakosságtól is vonnak be forrásokat – hangsúlyozta Suppan Gergely. „A devizalejáratokat forint forrásokból fizetik vissza.” Augusztusban az IMF felé esedékes devizalejáratot is forint források bevonásával fizették vissza, jegyezte meg.

A forint irányába tolódik el az adósság szerkezete, ami kedvező, mert csökkent a devizaadósság, ugyanakkor a forintkamatok magasabbak – mutatott rá Suppan Gergely. „A lakossági állampapíroknak magas kamatot kínálnak, de az aukciókon viszont szépen csökkennek a hozamok.”

Hangsúlyozta, ha a forint a jelenlegi szinten stabilizálódik, akkor az adósság már nem nagyon fog változni év végéig.

2012 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 16 milliárd forint volt - írja az MNB. A központi kormányzat pénzügyi eszközeinek tranzakcióból fakadó állománynövekedése mögött elsősorban a betétállomány számottevő növekedése áll, ezt részben ellensúlyozza a hosszú lejáratú hitelek és a tulajdonosi részesedések (elsősorban befektetési jegyek) állományának tranzakcióból fakadó csökkenése.

A központi kormányzat pénzügyi eszközeinek növekedéséhez hozzájárult az is, hogy az újabb magán-nyugdíjpénztári átlépések miatt a háztartások 56,2 milliárd forintnyi tőketranszfert nyújtottak az államháztartás részére.

A kötelezettségek tranzakcióból eredő állományváltozása hasonló mértékű növekedést mutat, mint a pénzügyi eszközöké. A kötelezettségek növekedésében elsősorban a hosszú lejáratú értékpapírok (államkötvények) és az egyéb, elsősorban adójellegű kötelezettségek jelentős pozitív irányú tranzakciója játszott szerepet, a hosszú lejáratú hitelek és a rövid lejáratú értékpapírok esetében kisebb mértékű állománycsökkenés mutatkozik tranzakcióból eredően.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 88 milliárd forint volt, ami mögött pénzügyi eszközeik, mindenekelőtt a betétállomány jelentősebb, tranzakcióból eredő csökkenése áll. Kötelezettségeik tranzakcióból eredő állománycsökkenésében elsősorban egyéb adókötelezettségeinek mérséklődése játszik szerepet.

A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 20 milliárd forint volt. Eszközeik közül az egyéb követelések növekedtek számottevő mértékben, tartozásaik közül a hitelek csökkentek.