Több, mint kétszer annyi, 175 járás lesz Magyarországon jövőre, mint a járási rendszer 1983-as megszüntetésekor volt (akkor 83 volt ez a szám), és pontosan ugyanannyi, ahány kistérség van jelenleg, de a határaik nem esnek egybe. Amióta tudható, hogy átalakítják a közigazgatási rendszert, sok vita folyt arról, pontosan milyenek legyenek a járások – a kormány most adta ki rendeletben, melyik település melyik egységhez tartozzon.
Akik azt jósolták, hogy a beosztásnál előnyt élvezhetnek a politikai szempontok, részben igazolva láthatják magukat: szinte minden olyan helyen, ahol pártpolitikai alapú vita folyt a térképekről, a Fidesznek megfelelő változat lett a végleges. A leglátványosabb példa a martonvásári járásé, ahol a fideszes vezetésű Martonvásár lett a központ a közel kétszer akkora, ám MSZP-s polgármester vezette Ercsivel szemben; a lépés várható volt azután, hogy a kormányváltást követően a kistérségi központi címet is átadták Martonvásárnak. A bevehetetlen baloldali bázis Dorog nem kapott külön járást, pedig 1983 előtt járásközpont volt, helyette Esztergom alá helyezték. (Igaz, az előző két évben épp Esztergom híresült el a független, ellenzéki támogatottságú polgármester, Tétényi Éva és a Fidesz szembenállásáról, de tény, hogy a két közeli város közül Esztergom számított hagyományosan konzervatívabbnak, Dorog pedig munkásvárosnak.) Külön történet Tiszavasvárié: az eddigi legnagyobb városról, ahol a Jobbik adta a polgármestert, többen állították, hogy nem fogják kinevezni járásközpontnak mérete és helyi központi szerepe ellenére sem. Végül mégis központ lett belőle, ám ekkorra már megbukott a szélsőjobbos városvezetés.
De a politikai ügyek csak a kisebb problémát jelentik. Sokkal komolyabb veszélyforrásokkal járhat az, hogy a járásokat nem egy helyen több város kéréseivel ellentétesen szervezték meg. Látványos példa lehet a gödöllői járásé: annak az egyik határa már Budapestet érinti, a másik Heves és Pest megye találkozását, de kevéssel délebbre a ceglédi járás is nagyobb területet foglal el, mint a főváros – arra korábban már több polgármester is figyelmeztetett, hogy ekkora területet hatékonyan összefogni a napi ügyintézésben nagyon nehéz feladat. A Balaton környéki településeket ellenben továbbra sem kezelik egy egységként, pedig az ottani városvezetők többször jelezték, hogy a megyehatárokon átnyúlóan kéne gondolkozni róluk a különleges helyi sajátosságok miatt.
Nem kerülnek könnyű helyzetbe a határ közelében élők sem. Több járás határát az ország szélén úgy húzták meg, hogy akár 20-30 kilométert is kell utazni olyan ügyintézési feladatokért, amelyeket elvesznek a településekről, a járás két széle közt pedig még nagyobb a távolság. Ezen a téren születtek kompromisszumok: az eredeti tervek legextrémebb példája, a sátoraljaújhelyi járás korábbi formája nem valósult meg. Abban egy alig néhány kilométer széles, ám mintegy 50-60 kilométer hosszú járás jött volna létre, végül ennél praktikusabb lett a beosztás. Ám például Gyula, Balassagyarmat, Csurgó vagy Nagykanizsa vidékén nagy távolság és kevés lokális kapcsolat lesz a járás egyes települései közt.
Budapesten végül a kerületek győztek: nem vonják össze őket, 23 önálló körzet jön létre. Ezek feladatköre ugyanaz lesz, mint a járásoké, csak a nevük más, a határaik pedig nem módosítanak a kerülethatárokon. A járásokban és a fővárosi körzetekben az okmányirodai ügyeket lehet majd intézni, a legtöbben elsősorban ezt vehetik észre, de átkerülnek a munkaügyi kirendeltségek, a gyámügy, a szociális feladatok, és a népegészségügyi kirendeltségek is.
Az ügyintézést kormányablakoknál lehet végezni, egy külön rendelet pedig várhatóan egyik legnépszerűbb pontjában megszabják a nyitva tartási időt is: minden hétköznap reggel 8-tól este 8 óráig folyamatosan. Arról ezek után végeznek felmérést, hogy mely vagyonelemeket kel az önkormányzatoknak átadniuk az államnak, hogy a járásokhoz átkerülő feladatokat el tudják látni januártól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.