Júniusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,7 százalékkal, az év első félévében 1,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben 2012. júniusban 687 milliárd forint, az első félévben 3793 milliárd forint értékű forgalom realizálódott, áll a KSH jelentésében.
"Kellemes meglepetés, hogy az élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalma júniusban 0,9 százalékkal emelkedett az előző hónapokban megfigyelt visszaesés után, egy hónap alatt pedig 0,3 százalékkal emelkedett a forgalom" – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Kiemelte azt is, hogy a nem-élelmiszer ágazatok forgalma ezzel szemben 4,2 százalékkal csökkent az előző havi 5 százalékos csökkenés után, míg 0,1 százalékkal esett vissza májushoz képest.
Suppan Gergely az év hátralevő már nem számít a kiskereskedelmi forgalom visszaesésének további mélyülésére, így véleménye szerint a visszaesés jelenlegi mértéke stabilizálódhat.
„A kiskereskedelmi forgalomra negatív hatással van a reálbérek csökkenése, a stagnáló munkaerőpiac, a nyomott fogyasztói bizalom és a háztartások folytatódó mérlegkiigazítása, amit a forint erősödése részben ellensúlyozhat a devizahiteles háztartások esetében” – emelte ki a TakarékBank vezető közgazdásza. Suppan szerint az éves átlagos visszaesés 1,5 százalék lehet.
Júniusban a legnagyobb mértékű csökkenés a gyógyszer-, gyógyászatitermék- (11,7 százalék), valamint a bútor-, műszakicikk-üzletekben (10,4 százalék) jelentkezett. Mérséklődtek továbbá az eladások az iparcikk jellegű vegyes-, valamint a használtcikk-üzletekben, írja a KSH. Ugyanakkor stagnált a forgalom volumene a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikküzletekben, miközben növekedtek az eladások a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben, az illatszer-, valamint a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben.
Folytatódott – a magas üzemanyagárak mellett – az üzemanyagtöltő állomások értékesítésének csökkenése, az eladások júniusban, illetve az első félévben egyaránt 2,9 százalékkal mérséklődtek a KSH adatai szerint.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a kereskedelem visszaesésének legfájóbb pontja, hogy iparcikkekből kevesebbet vásároltunk az első félévben, ezen belül pedig legnagyobb mértékben a bútor, műszaki cikkek értékesítése esett vissza az egy évvel ezelőttihez képest, az első negyedévben 5 százalék, a második negyedévben 11,5 százalékkal: ezen a területen a foci EB sem segített.
A további kilátásokat illetően a döntő tényező a reáljövedelem, ezzel is összefüggésben pedig az infláció alakulása. Az élelmiszerpiacon előreláthatóan nem várható az inflációs nyomás mérséklődése, sőt, egyes területeken további, remélhetően csak kisebb áremelkedés várható. Az üzemanyagpiac helyzete is bizonytalan, ahol nem csak a világpiaci árhullámok, hanem a forint árfolyama is árbefolyásoló tényező.
Továbbra is súlyos veszteség az adókat fizetőknek és a költségvetésnek a feketézés. Az élelmiszerkereskedelemben a 27 százalék áfa-kulcs tarthatatlan, ezért meg kell vizsgálni egyes alapvető élelmiszerek forgalmi adójának csökkentési lehetőségeit – véli az OKSZ.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.