BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Orbán: nem várható el, hogy mindenki minden fontos dologról ugyanazt gondolja

Bár európai mércével tekintve a magyar válságkezelés is kecsegtet sikerekkel, a csehek, a szlovákok és a lengyelek jelenleg előttünk járnak ezen a téren, mondta el Orbán Viktor a ma kezdődött nagyköveti értekezleten Budapesten. A miniszterelnök egyúttal megvédte a magyar különutas lépéseket, még ha ezek konfliktushoz is vezettek Brüsszellel.

A miniszterelnök szerint "a történelem kirúgta a hónunk alól azt a mankót", amely úgy szólt, hogy ha a magyarok olyat tudnak csinálni, mint a nyugat-európaiak, akkor olyan sikeresek lesznek, mint ők.

Az euróövezet válsága meghatározó eleme marad az uniós politikának a következő években a magyar kormány várakozásai szerint, a Nyugat-Európa által felhalmozott válságtömeg rövidtávon nem fog eltűnni, magyarázta Orbán Viktor a nagyköveti értekezleten Budapesten. A kormányfő szerint Európa jelenleg teret, piacot veszít, és ez alól Magyarország sem fogja tudni kivonni magát. Ezért egyelőre csak reménykedni lehet abban, hogy „a rossz európai válságkezelés ne húzzon minket vissza” a jövőben.

A kormányfő úgy véli, hogy a pénzügyi krízishez reálgazdasági és politikai válság is társul, az európai vezetők pedig nem képesek ezt megfelelő módon kezelni. Szerinte kevés szó esik például arról az alapproblémáról, hogy hatalmas versenyképességbeli eltérések vannak az euróövezeten belül, a gondok gyökerének kezelése helyett pedig az uniós vezetők elérhetetlennek tűnő álmokat szövögetnek.

Ezzel összefüggésben Orbán Viktor például utalt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke által kidolgozandó dokumentumra, amely „remek ötleteket tartalmaz a Mars-utazásra”, viszont nem oldja meg a valós problémákat. „Önök ezt nem mondhatják ki ilyen nyíltan, az én fizetésemben viszont benne van ez a kritika” – mondta az egybegyűlt diplomatáknak.
A miniszterelnök szerint bár a magyar kormány válságkezelése kecsegtet sikerekkel, nem ért még el olyan eredményeket, mint a környező országoké. „Kicsit csökkentsük az arcunk méretét és mellkasunk térfogatát” – mondta, hozzátéve, hogy a szlovákok, csehek és a lengyelek sikeresebbek Magyarországnál a kríziskezelésben.

Szerinte ennek a fő oka, hogy ezen országok államadóssága lényegesen kisebb, mint hazánké. Úgy véli, a biztonságos államadósság-szint ötven százalék a GDP arányában, 70-90 százalék a veszélyzóna, ha pedig a mutató „kilencven százalék fölé megy, ott a helyzet reménytelen”.
A miniszterelnök ezzel együtt megvédte a magyar kormány válságkezelő intézkedéseit, utalván arra, hogy azok az államadósság csökkentését, az igazságosabb teherelosztást és a munkaalapú társadalom megteremtését szolgálják. Célként említette például, hogy a jelenleg ötven-hatvan százalék közötti aktivitási rátát amerikai szintre, 75 százalékra kellene emelni.      

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a Brüsszellel szemben kialakult „aknamező elkerülhetetlen és vállalható” – utalva ezzel a különutas magyar válságkezelésre, többek között a bankokra és egyes szektorokban működő nagyvállalatokra kivetett különadókra. „Biztos volt, hogy balhé lesz belőle”- fűzte hozzá. Úgy véli, hogy „ez egy jó konfliktus”, mivel a nagy, profitot termelő cégek kasszához kérésével el lehetett kerülni a társadalom által vállalt terhek egyoldalú növelését, például a nyugdíjcsökkentést. A nagyköveti értekezleten több mint száz külföldi magyar misszióvezető vesz részt. Az eseményen beszédet mond többek között Martonyi János külügyminiszter és Szurin Picuvan, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége főtitkára.

A kormányfő beszélt arról is: az országok vezetői nem engedhetik meg maguknak, hogy nemzetállami szinten is kifejlődjön a válság egy új típusa, a vezetők és a vezetettek közötti bizalomhiány, amely Brüsszel és a nemzetállamok polgárainak viszonyában már megjelent.

A kormányfő szerint "a legnagyobb reményünk", hogy a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza az országot. A magyar válságkezelés más természetű, mint amit Európa választott, a magyar rövidtávon is kecsegtet sikerrel, az európai pedig nem - fogalmazott.

Hangsúlyozta, a közép-európai is sikeresebb válságkezelés, mint a nyugati, a lengyelek, csehek és szlovákok kiugróan sikeresek, és Magyarországnak jó esélye van rá, hogy csatlakozzon hozzájuk. A másik három ország jelenleg azért áll jobban, mint Magyarország, mert náluk alacsonyabb az államadósság, és ez szélesebb manőverezési lehetőségeket ad nekik - mutatott rá.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.