Spanyolország: már a múlt sem a régi

Az eurózóna negyedik legnagyobb gazdasága tavaly csak 0,4 százalékkal bővült, 2010-ben pedig 0,3 százalékkal zsugorodott – közölte hétfőn a spanyol statisztikai hivatal. Ezzel „hatályon kívül helyezte” a korábbi adatokat, amely szerint a 2010-es 0,1 százalékos mínuszt 0,7 százalékos növekedés követte. A 2009-es 3,7 százalékos GDP-csökkenés, valamint a 2008-as 0,8 százalékos növekedést a revízió változatlanul hagyta.

A spanyol gazdaság az idei első félévet is mínuszban kezdte: éves összevetésben a GDP az első félévben 0,4 százalékkal, a másodikban 1,0 százalékkal csökkent. Az elemzői üveggömbök az év egészére is a második negyedévihez közelítő mínuszt mutatnak.

Készül a mentőcsomag

A beszedett adók összege eközben csökken, a forgalmi adóból származó bevétel 10 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliség nőtt, a második negyedévben az átlagos ráta elérte a 24,6 százalékot; a segélyek és más szociális juttatások összege éves összevetésben 4 százalékkal emelkedett. A büdzsét a hitelezés drágulása is érzékenyen érintti: a kamatkiadások az idei első félévben 32,6 százalékkal emelkedtek év/év alapon. 2010-ben a kamatfizetés az összes kormányzati kiadás 10,9 százaléka volt; az arány 2011 első félévében már 12,9 százalék, az idei első félévben pedig 14,4 százalék volt.

Rajoy miniszterelnök augusztus elején ismertette azokat a terveket, amelyek – többek között – a 2012-14-es időszakra egy 102 milliárd eurós költségvetési kiigazítást is tartalmaztak. Ezzel az elemzők szerint elérhetővé válhat, hogy a költségvetési deficit a 2011. évi 8,9 százalékról az idén 7 százalék, jövőre pedig 6 százalék alá csökkenjen. Az államadósság szintje ezzel tovább emelkedik: a GDP-arányos mutató, amely tavaly még 70 százalék alatt volt, várhatóan már 2012 végére 90 százalék fölé emelkedik.

Az elemzők arra számítanak, hogy Spanyolország akár már heteken belül egy európai mentőcsomagért folyamodik, amelynek teljes összegét a piac 300 milliárd dollárra becsüli. Az akcióban feltehetően az Európai Központi Bank játszik majd vezető szerepet, ehhez azonban előbb a német alkotmánybíróságnak is zöld jelzést kell adnia.