Az NGM magyarázza, hogy miért kell az adóemelés

Kanyó Lóránt ezt arra reagálva mondta, hogy a bizottság több képviselője is megjegyezte: a javaslatban nincs garancia arra, hogy a jövedéki adóemelésekből származó forrás valóban az egészségügybe fog kerülni. A főosztályvezető helyettes viszont kiemelte: a jövedéki adóemeléséből befolyt összeg a központi költségvetésbe kerül, de közvetve az egészségügy forrása lesz.

Palotai Kinga, az NGM főosztályvezetője kifejtette: a törvényjavaslat összességében három célt szolgál, melyek közül a legfontosabb az egészségügy többletforráshoz való juttatása. Ezt olyan termékek adónövelésével érnék el, amelyek fogyasztása bizonyítottan egészségkárosító hatással jár, vagy fokozott fogyasztása jelentős egészségügyi kockázatot hordoz magában - hangsúlyozta a főosztályvezető.

A törvénymódosítás a dohánytermékek, az alkoholok, valamint az LPG-üzemanyagok jövedéki adójának emelését tartalmazza. A népegészségügyi termékadó módosításában az energiaital definícióját változtatják meg, miután eddig a gyártók a receptúra megváltoztatásával próbáltak kibújni a fizetési kötelezettség alól. Ezen felül a javaslat értelmében a gyógyászati segédeszköz kassza tartása érdekében, a legmagasabb, 90-98 százalékos támogatottságú termékek áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentenék. A feketegazdaság visszaszorítása érdekében a készpénzkifizetések jelenlegi 5 millió forintos összeghatárát 1,5 millióra csökkentenék - ismertette a főosztályvezető.

A törvényjavaslat célját, vagyis az egészségügy többletforráshoz való juttatását, illetve azt, hogy ezt az egészségre káros termékek magasabb adóztatásából biztosítanák, a bizottság képviselői jellemzően támogatták. Szilágyi László LMP-s és Kiss Sándor jobbikos képviselők felvetették ugyanakkor, hogy a jövedéki adóemelések hatására nem fog-e fokozódni a feketegazdaság.

Palotai Kinga erre azt válaszolta: a feketekereskedelem kérdését - az iparági szereplőket is bevonva - kiemelten vizsgálják. Továbbá vannak olyan beépített elemek a javaslatban, amelyek garantálják, hogy ne legyen túlzott átterelődés a feketekereskedelem irányába.

Szilágyi László LMP-s képviselő arra is kitért, hogy az LPG jövedéki adójának emelésével nem értenek egyet, mert az bizonyítottan kevésbé szennyezi a környezetet, mint a benzines járművek, s inkább ösztönözni kellene a benzines autók LPG-re való átállítását.

Erre viszont Kanyó Lóránt azt mondta: a környezetet lehet, hogy kevésbé szennyezi,de egészségügyi kockázata az LPG-nek is van, az LPG gáz is okozhat légzőrendszeri, kardiovaszkuláris problémákat. Ugyanakkor hozzátette: az LPG árelőnye nem fog drasztikusan változni.

Az NGM hatásvizsgálata szerint a törvényjavaslat intézkedései révén 50-55 milliárdos bevételre számítanak. Palotai Kinga emellett azt is kiemelte: az is pozitív hatásnak számít, ha az intézkedések nyomán valamelyik egészségkárosító termék fogyasztása visszaesik, mert azáltal az egészségre fordított költségek csökkenni fognak.

Heintz Tamás, fideszes képviselő azt mondta: a törvényjavaslat elfogadása olyan jelentős bevételt jelent majd, amelyből a magyar egészségügy működését lehet biztosítani.

Gyenes Géza, a bizottság jobbikos alelnöke arra is kitért, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének hétfőn ismertetett változata szerint az egészségügyben minden ellátás "valamiféle plusszal" jött ki. Megjegyezte viszont, hogy ezzel egy időben a társadalombiztosítási járulékokból befolyt összeg egyre csökken, s a munkahelyek száma sem nő olyan mértékben, hogy ezt kompenzálni tudná. Ezért kérdéses, hogy az egészségügybe juttatott plusz források mihez lesznek elegendők - tette hozzá az alelnök.

Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága Szilágyi László LMP-s képviselő tartózkodása mellett általános vitára alkalmasnak találta az egészségügy többletforrásáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.