Így eshet szegénység-csapdába sok német munkavállaló

A magyar uniós biztos a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban pénteken megjelent interjúban kifejtette: Németország az utóbbi tíz évben "rendkívül visszafogott" bérpolitikát követett, hogy "egy-két évre versenyképesebb legyen". Ennek a politikának a hatásai azonban nem korlátozódtak Németországra.

Az euróövezeti "egyensúlytalanság nem csupán a válságállamokban követett hibás politika következménye", Németország is szerepet játszott benne az "egyesek szerint merkantilisztikus" - az export növelésére koncentráló - gazdaságpolitikájával, amely az egyensúlytanság fokozásával hozzájárult a válság kialakulásához - mondta Andor László. Hangsúlyozta: az EB a minimálbér bevezetése mellett foglal állást, Németországban azonban még ennél is fontosabb, hogy a béreknek "ismét követniük kell a termelékenységet".

Andor László szerint a munkaerőpiac "egyre inkább széttöredezik" Németországban, a munkavállalók jelentős része beszorulhat a minijob-kategóriába, és így "a szegénység csapdájába" eshet.

Az EB az idén áprilisban javasolta, vezessék be a minimálbér intézményét azokban a tagországokban, ahol ez még nem történt meg. Németországban ismeretlen a valamennyi ágazatban kötelező, államilag rögzített minimálbér. Ugyanakkor egyes szektorokban a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek megállapodása alapján rögzítik az órabér alsó határát. A szakszervezetek évek óta követelik a kormánytól, hogy vezesse be a törvényileg rögzített minimális órabér intézményét, ennek összegét pedig 8,50 euróban állapítsa meg.