„Magyarországnak is fel kell készülnie az élelmiszer-árrobbanásra” – ezzel indokolta Orbán Viktor a múlt héten a parlamentben azt, hogy tárcaközi munkacsoport jön létre, amely válaszlépéseket igyekszik kidolgozni. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőiből alakuló munkacsoport október elsejétőlétől áll fel, és a tervek szerint a következő 2-3 hónap során teszik le a javaslataikat a kormány asztalára – közölte lapunkkal a vidékfejlesztési tárca, hozzátéve, hogy a VM addig is folyamatosan egyeztet a témakörben a társtárcával és a szakmai szervezetekkel.
„Meggyőződésem, hogy emelkedni fognak az élelmiszerek fogyasztói árai, a kérdés csupán az, hogy ez egy lassú, fokozatosan megvalósuló folyamat lesz-e, vagy pedig a gyártók néhány nagy lépésben, gyorsan viszik keresztül áremelési igényüket” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás.
Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke ugyanakkor hozzátette: „az élelmiszeripar hazai szereplőinek nincs számottevő tartalékuk, ezért ha túlságosan elhúzódik ez a folyamat, akkor több szereplő mehet tönkre, mint amennyit az áremelés okozta fogyasztáscsökkenés eredményezett volna” – vélekedett Éder.
Az elnök szerint az elhúzódó emelés révén olyan élelmiszeripari szereplők is tönkremehetnek, amelyek egy mostani áremelés fogyasztáscsökkentő hatását még túlélnék. „Ezt a lyukat pedig az importáru fogja kitölteni, hiszen a külföldi cégeknek van annyi tartalékuk, amennyivel finanszírozni tudják az átmeneti időszakot” – fogalmazott. Éder szerint emiatt a „kiskereskedelem részéről az lenne a korrekt lépés, ha elfogadná a senki által nem vitatott költségnövekedést.”
„Ha figyelembe vesszük, hogy az élelmiszerek inflációja már most meghaladta a 6 százalékot, akkor látszik, hogy a kereskedelem – kemény alkuk után – már most is elfogadja a beszállítók önköltség-növekedését” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátette: „ennél jobban azonban nem lehet árat emelni. Nagyobb mértékű áremelést már nem bírna el a piac, ezt a fogyasztás júliusi megbicsaklása is alátámasztja” – utalt a főtitkár a tegnap napvilágot látott kiskereskedelmi adatokra.
A KSH hétfői közlése szerint júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,6 százalékkal, az év első hét hónapjában 1,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A júniusi stagnálás után a júliusi forgalom az előző havinál is 0,4 százalékkal kisebb volt.
Vámos György lapunknak kifejtette: „a magyar búzából jutott exportra is, ezért nem indokolt a pékáruk számottevő áremelése.” A főtitkár ugyanakkor elismerte: „a rossz kukoricatermés, és a magas takarmányárak egy lassú áremelésre adhatnak alapot, drasztikus drágulásra azonban nem.” Vámos példaként említette a sertéshús árát, amely „10 százalékot drágult, ezzel máris megterhelve a fogyasztókat. Ha hirtelen más hatás nem lép fel, ennek a mértéknek elegendőnek kell lennie év végéig” – fogalmazott a főtitkár.
Fél százalékkal növeli az inflációt
„A következő hónapokban az élelmiszerek inflációja akár 6,5-7 százalékig is nőhet, és bár jövőre bázishatások miatt visszaesik, így is 5,5 százalékos lesz” – nyilatkozta lapunknak Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője kifejtette: „teljesen egyértelmű, hogy egyes ágazatok, így például a húsipar nem halogathatják tovább a megnövekedett költségek áthárítását. Ezt később a kereskedelem is kénytelen továbbadni, hiszen ez utóbbi is komoly veszteségeket könyvelhetett el az elmúlt években.” Suppan kijelentette: bár mindenki tisztában van azzal, hogy az áremelés hatására a fogyasztás csökkenni fog, ma már nincs más választásuk az élelmiszeripar egyes ágazatainak, mint például a sertés- és baromfifeldolgozóknak. Ennek eredményeképp a korábbi 5 százalékos éves prognózisunkat 5,5 százalékra kellett módosítanunk.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.