Vége az uniós mentési szigornak?

A dél-európai államokban sem akarnak uniós ellenőrzésről és az újabb takarékossági előírásokról hallani: magas rangú európai döntéshozók a hét végén Rómával és Madriddal foglalkoztak, és a Die Presse megfogalmazása szerint felvizezték a feltételeket: A program résztvevőinek nem írnának elő kényszerűségből újabb takarékossági intézkedéseket - hangoztatta Benoit Coeuré, az Európai Központi Bank francia bankára. Olli Rehn, az Európai Bizottság valutáris biztosa erre még rá is tett: ha az Európai Bizottsághoz segélykérelem fut be, a mindenkori országnak nem kell újabb feltételektől tartania. A segélyt kérő országnak persze "szándéknyilatkozatot" kell aláírnia, amely egyértelmű menetrendet tartalmaz az EU által egyébként is megkövetelt reformokról.

Ugyanakkor a lap szerint az esetleges spanyol és olasz uniós segélykérést egyelőre biztosan elhalasztják. Az El Economista című spanyol gazdasági lap jelentése szerint Mariano Rajoy miniszterelnök az október 21-én tartandó választásokig biztosan nem kér mentőövet. "A spanyolok attól félnek, hogy újabb Görögországgá válhatnak. Mintha le kéne vágniuk a jobb karukat vérátömlesztésért cserébe"- fogalmazott a The New York Timesnak nyilatkozva Mark Cliffe, az ING bank vezető közgazdásza.

A Die Presse utal arra, hogy az Európai Központi Bank általi "korlátlan" kölcsönvásárlás bejelentése után a spanyol és az olasz kötvények kamatai valamivel 6 százalék alá csökkentek. Ameddig a hozamok e szint alatt maradnak, az országok segély nélkül is refinanszírozhatják magukat. Az Európai Központi Bank pedig - a Der Spiegel jelentése szerint -  csak 70-100 milliárd euróig terjedő összegű "korlátlan" kötvényvásárlást tervezett be. És mivel Spanyolország és Olaszország habozik alávetni magát az EU mentőalap feltételeinek, Brüsszel most felpuhítja ezeket.