Ezermilliárdba kerül Magyarországon a munkahelyi stressz kezelése

A túlzott munkahelyi stressz nemcsak a munkavállalók életében okoz nehézséget, hanem negatívan hat egy-egy vállalat versenyképességére, esetleg egyes ágazati rendszerek működésére is - mondta Vadász Borbála, az MGYOSZ szakértője, az öt országot (Ausztria, Horvátország, Magyarország, Montenegro, Szlovénia) átfogó, EU-támogatással készített, most záródó projekt magyarországi vezetője.

Túlzott munkahelyi stresszről akkor lehet beszélni, ha a munkavállaló nem tud megbirkózni a mindennapokban rá nehezedő nyomással - ismertette az MGYOSZ szakértője. A probléma jelentőségét mutatja, hogy az EU-ba 23 millió dolgozó küzd ezzel a betegséggel - közölte.

A túlzott munkahelyi stressz okozói között szerepelnek a teljesíthetetlen szakmai elvárások, a magánéleti problémák és vezetői bánásmód hibái - sorolta a legfontosabbakat Vadász Borbála, hozzátéve, hogy a túlzott munkahelyi stressz az egyszerű dolgozóktól a csúcsmenedzserekig mindenkit érint.

Az öt országot átfogó projekt feladata a figyelemfelkeltés, a tájékoztatás és aktivizálás, amelyeket a Bécsben, Budapesten és Ljubljanában rendezett konferenciák segítenek - ismertette az MGYOSZ szakértője.

Janet Asherson, a Nemzetközi Munkáltatói Szervezet (IOE) tanácsadója egy példával jelezte azokat a gazdasági változásokat, amelyek a túlzott munkahelyi stressz kialakulásához vezetnek. "Egy évtizeddel ezelőtt a szociális partnerek görögországi tanácskozásán a munkavállalók képviselői mosolyogtak, amikor a túlzott munkahelyi stressz került szóba, közölve, hogy Görögországban kék az ég, mindenki nyugodt és boldog. Azóta változott a véleményük" - fogalmazott az IOE brit tanácsadója.