Nulla közelében a potenciális növekedésünk

A fogyasztás és a beruházás 2008 óta nem járul hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az 50. Közgazdász-vándorgyűlésen. A gazdaság egyetlen motorja a nettó export. Azokban az országokban, ahol nagy az adósság, ott az elmúlt években a növekedés forrása az export volt – tette hozzá.

Az MNB elnöke szerint a jövőben is lassú lehet a gazdaság bővülése. Magyarország növekedési képessége a 2000-es évek elején jelentősen meghaladta a visegrádi országok átlagát is. A jegybank elemzése rámutat: a világgazdasági válság kirobbanása előtt még 3 százalék volt hazánk potenciális növekedési üteme. Simor hangsúlyozta, ma már csak nulla és fél százalék között van a potenciális növekedés. A hitelezés felpörgésére pedig 2015-ig nem lehet számítani.

Nagy érdeklődés övezte azt, hogy Simor András mit mond a monetáris politikáról, hiszen az elmúlt két kamatdöntő ülésen a Monetáris Tanács négy külső – de facto a kormány által delegált tagja – leszavazta az elnököt és a két alelnököt (akik tartották volna a rátát), így mindkétszer 25 bázisponttal csökkent a kamat, szeptemberben 6,5 százalékra. Az MNB elnöke szerint a kormányzati intézkedések és a külső sokkok is emelik az inflációt. Az inflációs alapfolyamatokból az látszik, hogy az nincs összhangban az MNB 3 százalékos inflációs céljával – hangsúlyozta.

Simor András kiemelte: a monetáris politikának kiszámíthatónak kell lennie. Amikor a Monetáris Tanács dönt minden hónapban az alapkamatról, akkor ne vakarja a fejét az elemző, hogy mi alapján határoz a tanács, fogalmazott Simor. A kiszámíthatóság az, amivel a monetáris politika hozzá tud járulni a növekedéshez – zárta előadását az MNB elnöke.

Nem csak a monetáris politika, hanem a fiskális politika is fontos téma volt a gyűlésen. A kormánynak több professzor is próbált irányt mutatni a gazdaságpolitika tekintetében, azonban az előadásokról lemaradtak a tisztségviselők. Varga Mihály, IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter lemondta a szereplést, ahogyan Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is. A gyűlésen felszólaló professzorok és kutatók egyetértettek abban, hogy vissza kell nyerni a gazdaságpolitika hitelességét, és meg kell állapodni az IMF-fel egy hitelkeretről.

Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem tanára szerint Magyarországon stagflációs válság van. A közgazdász elmondta, a jelenlegi monetáris politika célja az államadósság elinflálása lehet. Minden 1 százaléknyi infláció felpörgetés a költségvetés tervezési fázisához képest fél százalékpontnyi javulást eredményez a büdzsében Mellár Tamás elemzése alapján. Ennek nagy akadálya, hogy az adósság közel fele devizában van, és egy ilyen inflációs periódus a forint gyengülésével járhat – magyarázta. Az is lehet, hogy a kormány a jegybanki tartalék felhasználása megpróbálja a devizaadósságot átváltani. Úgy vélte, ekkor már el lehetne inflálni a forintadósságot. A PTE tanára hangsúlyozta: a tartalékok csökkenésével azonban elindulhat a spekuláció a forint gyengülésére.

Az IMF a végső hitelezőnk
Az euróövezet válságával foglalkozott Csermely Ágnes, az MNB igazgatója, aki szerint a helyzet olyan súlyos, hogy az eredetileg létrehozott keretek között nem lehet megoldani a válságot, és új alapszerződésre van szükség. Spanyolország azonos makrogazdasági fundamentumokkal rosszabb helyzetben van, mint Nagy-Britannia. Ez abból ered, hogy Madridnak nincs végső hitelezője, míg Angliának ott van a Bank of England. Az MNB forintban tud hitelezője lenni a magyar államnak, de devizában nem – mondta kérdésre válaszolva Csermely. A válság kezdetén az IMF-nek kellett belépnie a devizaadósság miatt, magyarázta, majd úgy fogalmazott: nekünk az IMF a végső hitelezőnk.