Kötelezettségszegési eljárások - nem vagyunk az EU fekete bárányai közt?

A jelentés szerint 2011-ben 15 százalékkal, 2100-ról 1775-re csökkent a kötelezettségszegési eljárások száma, amit a brüsszeli testület az alternatív problémamegoldó lehetőségek, az úgynevezett pilot-eljárás és a SOLVIT elindításának tud be. Ezeken keresztül ugyanis anélkül tisztázható, hogy egy tagállam megszegte-e, vagy nem megfelelően alkalmazta-e az uniós jogot, hogy a bizottság formálisan kötelezettségszegési eljárást indítana.

2011 folyamán Olaszország teljesített a legrosszabbul, ami az uniós jog betartását illeti; Róma ellen indult, vagy volt folyamatban a legtöbb kötelezettségszegési eljárás, szám szerint 135. Száznál több eljárásban volt érintett még Görögország (123) és Belgium (117) is. Franciaország 95 ponton sértette az uniós jogot a bizottság szerint, Németország és Nagy-Britannia ellen 76-76 kötelezettségszegési eljárás indult.

A jelentésből kiderül, hogy leginkább a balti államok hajtják végre és tartják be az uniós jogot; Lettország, Észtország és Litvánia ellen indult a legkevesebb kötelezettségszegési eljárás. Riga mindössze 23, Tallinn és Vilnius pedig 36-36 ilyen eljárásban érintett.

A visegrádi országok közül Lengyelország ellen indult a legtöbb eljárás a tavalyi évben, egészen pontosan 95. Csehország a bizottság szerint 65 esetben sértett uniós jogot, míg Szlovákia ellen 41 kötelezettségszegési eljárás volt érvényben 2011-ben. A térségbeli államok közül Szlovénia ellen 46, Ausztria ellen 65, Románia ellen pedig 47 ügyben folyt kötelezettségszegési eljárás 2011-ben.

Az összesítést ismertető közlemény arra is kitér, hogy 2011 folyamán több mint 60 százalékkal emelkedett azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a bizottság amiatt kényszerült kötelezettségszegési eljárást indítani, mert egy-egy tagállam nem ültette át megadott határidőre az uniós jogot saját jogrendjébe. A Lengyelország elleni eljárásoknak nagyjából a felét, a Csehország ellenieknek pedig mintegy kétharmadát emiatt indította az Európai Bizottság.