BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Magyarország államcsődbe kerülhet egy hitelminősítő szerint

Harcias beszédben jelentette be Orbán Viktor, hogy az állam átvállalja az önkormányzatok adósságát. A miniszterelnök már akkor jelezte, hogy a bankok számíthatnak rá, hogy nem kapják vissza a teljes tartozást. Most mégis beszorul a kormány, az [origo] információ szerint ugyanis az egyik nagy hitelminősítő jelezte: ha önkényesen lépnek, azt államcsődnek tekintik majd.

Ha erőből, önhatalmúlag kényszerítené rá a bankokat a kormány, hogy az önkormányzatoktól átvett adósságcsomagon valamekkora veszteséget szenvedjenek el, az jogilag csődeseménynek minősülne, azaz részleges államcsőd állna be - az [origo] több forrásból származó, hivatalosan nem megerősített információja szerint ezt üzente az egyik nagy nemzetközi hitelminősítő a kormánynak. Az indok egyszerű: az állam egyoldalúan bejelenti, hogy hitelei egy részét nem fizeti.

A figyelmeztetés nem sokkal az után érkezett, hogy két hete Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, az állam 612 milliárd forintnyi adósságot átvesz 1956 hazai önkormányzattól, és belengette, hogy a bankok felé fennálló tartozás rendezésének nem biztos, hogy örülni fognak az általa csak sápszedőknek nevezett bankok. A kormányfő pontosan nem mondta meg, hogy mi lesz az így átvállalt adósságállomány sorsa, de sokat sejtetően annyit elárult: akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük, és ezek nem mindegyike indokolatlan.

A kormányfői bejelentés és annak harcias hangvétele egyértelműen arra utalt, hogy a kormány - hasonlóan a különadókhoz, magánnyugdíjpénztári pénzek államosításához és a végtörlesztéshez - most is diktátumok útján kényszerítené rá az akaratát a bankokra. Egy újságíróknak tartott fideszes háttérbeszélgetésen a héten az hangzott el, hogy 10-15 százalék körüli kedvezményt érvényesíthet a kormány az adósságon, de a Népszabadság pénteken arról írt, hogy 20-25 százalékot is megspórolna magának. Azaz bankok jelenlegi követelésének csak a 75-90 százalékát törlesztené a továbbiakban.

A bankoknál ez azonnali veszteségként jelentkezne. Cserébe felszabadíthatnák a kockázatos önkormányzati hitelek után eddig képzett céltartalékot és valamekkora tőke is újra rendelkezésükre állna (mivel az önkormányzatokat szigorúbb tőkekövetelmények mellett lehet finanszírozni, mint közvetlenül az államot). Az egész akció egyenlege attól függ, hogy mekkora kedvezményt akar érvényesíteni az állam. Az ügyben jártas banki forrásaink szerint 10 százalék körüli diszkontnál még épp jól járnak a bankok, ennél nagyobb banki veszteség esetén azonban a bankrendszer többet veszítene, mint amennyit nyerne másik oldalon. A kormány bármekkora kedvezmény ér el, azon nyer.

A hitelminősítők szempontjából mégsem a diszkont mértéke a lényeges, hanem az, hogy ezt tárgyalásos úton, egyezkedve éri-e el a kormány a bankokkal vagy sem. Ha kész helyzet elé állítja őket, akkor az csődeseménynek vagy legalább részleges csődnek minősülhet - és az [origo] értesülései szerint a hitelminősítők ezt államcsődnek is tekintenék.

Kormányközeli információik alapján a kabinet komolyan veszi a hitelminősítői figyelmeztetést: a Nemzetgazdasági Minisztériumban és az Államadósság Kezelő Központban is nagy erővel dolgoznak azon, hogy olyan megoldást találjanak, amely nem minősül csődeseménynek. A konkrét formáról, a szóba jöhető variációkról nincs pontos információnk, de az biztos, hogy az állami akarat erőből történő átvitelénél időigényesebb, munkásabb megoldásról lehet csak szó.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.