Újra recesszióba süllyedhet Japán

Irányt váltott a japán gazdaság a harmadik negyedévben: az első negyedévi 1,3 százalékos és a második negyedévi 0,1 százalékos növekedés után július–szeptemberben – a szezonálisan kiigazított adatok szerint – 0,9 százalékkal csökkent a GDP az előző negyedévhez képest.  A GDP mintegy 60 százalékát kitevő lakossági fogyasztás 0,5 százalékkal esett vissza negyedév/negyedév alapon; ebben komoly szerepe volt annak, hogy szeptember végén megszűnt a környezetbarát autók vásárlásához nyújtott állami támogatás, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az első és a második negyedévben a növekedés még meghaladta az 1 százalékot.

A japán export 5 százalékkal esett vissza a harmadik negyedévben, amiért döntően a globális kereslet visszaesése okolható, de negatív hatást gyakorolt a jen erősödése és a kínai kapcsolatokban – három sziget hovatartozása miatt – kialakult feszültség is. A külföldi magánberuházások volumene 3,2 százalékkal csökkent, ezt a hazai magánberuházások 0,9 százalékos, illetve a kormányberuházások 4 százalékos emelkedése valamelyest ellensúlyozta. Az elektronikai óriásvállalatok is visszafogják beruházásaikat: a március végén záruló üzleti évben a Sony 29 százalékkal, a Panasonic 27 százalékkal vágta vissza az ilyen célú büdzsét.

Az elemzők szerint a japán gazdaság valószínűleg újra recesszióba süllyed, mivel a várakozások szerint negatív lesz a negyedik negyedévi (negyedéves) GDP-adat is. A kormány és a jegybank is a másik fél felelősségét hangsúlyozza. Maehara Szeidzsi gazdasági miniszter szerint a jegybank részéről erőteljes monetáris lazításra lenne szükség, a központi bank kormányzója, Sirakava Maszaki viszont úgy véli, hogy a lazításból kabinetnek is ki kell vennie a részét.

A kormány októberben el is fogadott egy szerényebb, 422 milliárd jenes gazdaságélénkítő programot, ám ez – politikai okok miatt – várhatóan nem lép érvénybe. A deficit finanszírozásáról szóló törvénynek az ellenzék nem ad zöld jelzést a felsőházban, hogy így kényszerítse ki az előrehozott választások kiírását – amire Noda Josihiko kormányfő nyilatkozatai szerint „hamarosan” sor kerülhet.

Érdemi élénkítésre tehát úgy tűnik, csak a monetáris politika képes. A nulla százalékos irányadó kamat mellett a nemkonvencionális intézkedéseké a főszerep: a központi bank október végén ennek jegyében 11 ezer milliárd jennel, 91 ezer milliárd jenre bővítette eszközvásárlási programját. A jövő heti ülés az elemzők szerint nem változtat a monetáris politikai kereteken, de az idei utolsó, december 19-20-i összejövetelen – amely nem sokkal követi majd az amerikai Fed ülését – nem kizárt, hogy újabb élénkítő csomagról dönt a Bank of Japan.

Jövőre újra növekedés

2013-ban a japán gazdaság visszatérhet a szerény növekedés pályájára. A külső feltételek kedvező irányban változhatnak, ha a globális gazdaság lendületet vesz, az USA elkerüli a fiskális szakadékot, Kínával pedig az új pekingi vezetéssel sikerül rendezni a viszonyt. Az év második felében a belső fogyasztás is lendületet vehet, amennyiben a háztartások néhány nagyobb vásárlást előrehoznak a tervek szerint 2014 áprilisában érvénybe lépő forgalmiadó-emelés miatt. A kulcs a jelenlegi 5 százalékról első körben 8 százalékra emelkedik, 2015-ben pedig 10 százalékra.