Berlin diktál Brüsszelben

Németesedés folyik – így foglalták össze a brüsszeli csúcs résztvevői a bankunió kialakításának menetrendjéről folyó vitát, amelynek az alaphangját az uniós pénzügyminiszterek csütörtökre virradóra megszületett egyezsége adta meg. E szerint 2014 márciusától kezdi meg működését az egységes bankfelügyelet (SSM), amely az Európai Központi Bank (EKB) berkein belül működő szervezetként felügyeli az euróövezet legnagyobb bankjait.

A tagországokat tömörítő tanács döntését még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az, hogy ez nem lesz könnyű menet, jelezte Martin Schulz, a testület szocialista elnöke is. A politikus a bankunióról szóló, formálódó javaslatcsomagból elsősorban a szociális vetület megjelenítését hiányolta. Kérdéses, beéri-e azzal, hogy Brüsszel az elmúlt napokban különösen sokat beszélt a fiatalok munkanélkülisége elleni harcról. Így egyelőre abban is csak reménykedhet a tanács és a bizottság, hogy a mostani döntésekről is gyorsan (pozitív) véleményt nyilvánít az EU egyetlen választott testülete.

A magyar kormányfő mindenesetre elégedetten nyilatkozott már a csúcsot megelőzően is, köszönhetően azoknak a kompromisszumoknak, illetve a megállapodásba beépített garanciáknak, amelyek kívülmaradás esetén is biztosítanak némi beleszólást a rendszerbe. (A részvétel csak az euróövezeti államoknak kötelező, a többi tíz ország között a britek mellett a csehek és a svédek jelezték korábban, hogy mindenképpen kívül maradnak.)

A kétsebességes Európa elkerülését kiemeli a csúcson elfogadott határozat is, amely az euróövezeten kívüli országok számára is nyílt, átlátható gazdasági és monetáris integrációs folyamatra tesz ígéretet. A cél, hogy megtaláljuk, hogyan lehet elmélyíteni a gazdasági és monetáris uniót anélkül, hogy sérülne az Európai Unió integritása – emelte ki José Manuel Barroso bizottsági elnök az ülést követő sajtótájékoztatón.

Az ülés maga meglepően hosszúra nyúlt. Az előzmények ugyanis viszonylag eseménytelen csúcsot, és hosszú idő óta először nem éjszakába nyúló ülést vetítettek előre, ám a huszonhetek még így is hajnali két óra körül álltak fel a tárgyalóasztaltól. Tárgyalásuk eredménye pedig a bankunió, illetve egy „valódi gazdasági és monetáris unió” további menetrendje lett – ez meg is felel a várakozásoknak. A részletekben azonban a korábbi tervekhez képest kevésbé ambiciózus jövőképet vázoltak fel. Ha az igazi pozitívumait lehet felsorolni, akkor – idézve Herman Van Rompuyt, az Európai Tanács elnökét – leginkább a döntés gyorsaságát lehet kiemelni. A bankunió terve nyáron merült fel, és az első etap, a kompromisszum szerint az euróövezet legnagyobb 150-200 bankját ellenőrző felügyelet felállítása, menetrend szerint meg is történt, és 2014 elején (igaz, január helyett márciusban) fel is állhat.

A további lépésekre is sor kerülhet 2014 elejéig – vagyis a 2014 tavaszán rendezendő európai parlamenti választások előtt. Lesz azonban addig még egy igen fontos voksolás is az euróövezetben: a tervek szerint jövő szeptemberben döntenek az új német szövetségi parlamentről, így számítani kell arra is, hogy Angela Merkel a korábbiaknál is keményebb hangot üt majd meg. Ennek jele érezhető a mostani csúcson is: nem véletlen, hogy lényegében kikerült az elfogadott menetrendből az a pénzalap (fiscal capacity), amellyel egyéni szerződések alapján a bajba jutott, a szerződésben bizonyos strukturális reformok végrehajtását vállaló tagállamokat segítenék ki. „A bizottság mindenesetre kész bármikor javaslatot tenni erre” – közölte azért némileg pusztába kiáltott szóként José Manuel Barroso. (Más kérdés, hogy nem csak Berlin keménykedése, de a 2014-2020-as költségvetésről szóló alkudozás is gátolja egyelőre azt, hogy még egy pénzalapra gyűjtsön az EU a tagországoknál.)

Megmaradt ugyanakkor a betétgarancia, illetve a bankszanálás egységes rendszerének kialakításáról szóló pont, ezzel kapcsolatban a tagországok jövő márciusra ígértek döntést, míg a bizottságnak 2013 júniusára kell benyújtania az erre vonatkozó irányelvjavaslatait. Ami a közvetlen bankmentő alapot illeti: az elfogadott határozat szerint erről 2013 első félévében hoznának döntést – vagyis a spanyoloknak egyelőre be kell érniük azzal, hogy az EU állandó mentőalapjából, az ESM-ből egyelőre nem a bajba jutott pénzintézeteket segítik ki, hanem a tagországnak nyújtanak forrást – növelve ezzel az államadósságot.

Szóba került az ESM-n kívüli egységes bankmentő mechanizmus (single resolution mechanism, SRM) is. Az elfogadott menetrend szerint erre 2013-ban tesz javaslatot az Európai Bizottság, és reményeik szerint az EP még a 2014-es választások előtt döntene róla.

A menetrendgyártás itt még nem ért véget: 2013 közepére a tagországi reformok koordinációjára kíván javaslatot tenni az Európai Bizottság. Az euróövezeten belüli gazdasági kormányzásra vonatkozó szabályokat 2013 márciusára ígérték a csúcs résztvevői.