Célszint alá süllyedt az infláció – Hét éve nem volt ilyen alacsony

A maginfláció februárban 3,6 százalékon alakult éves összevetésben, az előző hónaphoz képest pedig 0,4 százalékkal emelkedett a szezonálisan kiigazított index.

A nyugdíjas fogyasztói árindex 2,5 százalékos emelkedést mutatott az előző hónap azonos időszakához viszonyítva, januárhoz képest pedig 0,3 százalékkal csökkent a mutatószám.

Egy hónap alatt – 2013. januárhoz viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerekért átlagosan ugyanannyit kellett fizetni, mint előző hónapban. Ezen belül az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség és gyümölcs – 2,1 százalékkal drágultak, csökkent azonban az étolaj (2,4 százalék), a sertéshús (2,2 százalék) és a tojás (1,9 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal csökkent – írta a KSH.

A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt egy hónap alatt, 2,4 százalékkal, a dohányáruké a jövedéki adó mértékének emelése miatt. Az egyéb cikkek (ide tartoznak: lakás-, háztartás- és testápolási-cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) körében szintén áremelkedés volt megfigyelhető (1,5 százalék), ezen belül a járműüzemanyagokért 3,1 százalékkal kellett többet fizetni.

Kisebb mértékű áremelkedés következett be a szolgáltatások esetében (0,7 százalék). A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,1 százalékkal, míg a ruházati cikkekért 1,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára 7,4 százalékkal csökkent, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében a 10 százalékos árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben.

"Ellentétben a forint gyengülésével, azonban összhangban a változatlanul igen gyenge belső kereslettel a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai és a szezonalitásnál nagyobb mértékben csökkentek a ruházati cikkek árai" – írja Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.

"A belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak korábbi előrejelzésekhez képesti lassabb növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek tavalyi meredek emelkedését. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése is" – vélekedett Suppan Gergely.

12 hónap alatt, 2012. februárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a liszt (14,7 százalék), az idényáras élelmiszerek (14,1 százalék), a sertészsiradék (10,7 százalék), a tojás (10,6 százalék) és az étolaj (9,2 százalék) ára. Árcsökkenés következett be többek között a cukor esetében (6,9 százalék).

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 14,8 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,5 százalék), ezen belül a szemétszállítás 7,5, a helyi tömegközlekedés 5,5 százalékkal drágult. Az egyéb cikkek árai az átlaggal közel megegyező mértékben növekedtek (2,6 százalék).

Árcsökkenés volt megfigyelhető a ruházkodási cikkek (0,4 százalék) és a tartós fogyasztási cikkek (2,3 százalék) esetében. A háztartási energia 7,7 százalékos árcsökkenésén belül a vezetékes gázért, a távfűtésért és az elektromos energiáért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, 2012. februárhoz képest.

"Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár-emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére számítunk" – vetítette előre Suppan.

"Kockázatot jelenthet, ha az inflációs várakozások magas szinten maradnak, ugyanakkor lefelé mutató kockázatot jelenthetnek további rezsicsökkentések (például szemétszállítási díj, csatornadíj, vízdíj)" – vélte.

Mivel az infláció várhatóan az egész év során a 3 százalék inflációs cél alatt maradhat, lehetőség lenne további kamatcsökkentésekre, amit a piacok áraznak is, a határidős kamatlábpiac 100 bázispontos további kamatcsökkentést áraz 6 hónapon belül.

"A forint különösen sérülékennyé vált az elmúlt hetekben, ami megakadályozhatja a kamatcsökkentések folytatását. Szintén kérdéses az inflációs cél középtávú tarthatósága, aminek kockázatát az is jelzi, hogy a hosszabb lejáratú állampapírhozamok az utóbbi hetekben nem süllyedtek együtt a rövidebb lejáratokkal" – mutatott rá Suppan.

Szerinte a nemzetgazdasági szereplők a mérlegkiigazítási folyamat, illetve javuló, de továbbra is gyenge üzleti és fogyasztói bizalom miatt a kamatcsökkentések hatására aligha élénkítik a keresletet, így a kamatcsökkentések a reálgazdaság felől nem jelenthetnek érdemi kockázatot az inflációra nézve.