Nem vétette el a célt a kormány

A kormányzati szektor 2012-es hiánya a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 566,7 milliárd forint volt, ami a GDP 2 százaléka – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A nemzeti számlák rendszere (ESA95) szerint 2012-ben a kormányzati szektor bevétele 13 147,8 milliárd, kiadása 13 741,2 milliárd, hiánya 593,4 milliárd forint volt. A kissé eltérő hiányszám módszertani okokkal magyarázható.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az Európai Uniónak kiküldött előrejelzés megerősíti, hogy idén teljesülni fog a kormány által kitűzött 2,7 százalékos hiány. „Mindez bizonyítja a kormány elkötelezettségét és képességét a hiány tartósan 3 százalék alatt tartásában, így jó esélyünk van arra, hogy kikerüljünk a kilenc éve tartó túlzottdeficit-eljárás alól” – vélte az NGM.

Elemzők szerint az adat kedvezőnek tekinthető. Arról megoszlanak a vélemények, hogy a tavalyi 1 500 milliárd forintot meghaladó kiigazításon túl idén szükség van-e újabb intézkedésekre a 2,7 százalékos GDP-arányos deficit teljesítéséhez.

„A tavalyi hiány lényegesen kedvezőbb lett a tervezetthez és a nemzetközi prognózisokhoz képest” – válaszolta a Világgazdaságnak Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza hozzátette, mivel a prognózisok többnyire technikai kivetítéseken alapulnak, a kedvezőbb tavalyi bázis hatására javulhatnak a költségvetés idei és jövő évi kilátásai is. Szerinte idén és jövőre is a GDP 3 százaléka alatt maradhat a hiány.

A Nemzetközi Valutaalap múlt héten kiadott elemzésében azt írta, hogy 3,2 százalék lehet az idei költségvetési hiány, vagyis nem kerül a kritikus 3 százalék alá a deficit. Az Európai Bizottság február végi előrejelzése alapján is további kiigazítások kellenek. Az IMF többek közt az optimista, közel 1 százalékos GDP-növekedési előrejelzést és az e-útdíj rendszer bevezetésének késését jelölte meg a várhatóan magasabb hiány okaként.

Suppan Gergely ugyanakkor úgy látja, hogy az idei évre bejelentett tavaly novemberi intézkedések bőven elégségesek, még akkor is, ha a pénztárgépek elektronikus bekötéséből és az e-útdíjból várt bevételek igen kockázatosak.

A kedvező tavalyi hiányadatok hatására megnőhet az esélye annak, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Ez nem csupán a költségvetés szempontjából, hanem az üzleti élet szereplőinek is igen kedvező lenne, mivel ebben az esetben már nem kellene további nem várt, nem konvencionális lépésre számítani. „Az idei költségvetési kilátásokat érdemben javíthatják a folyamatosan csökkenő aukciós hozamok, ami miatt a kamatkiadások a tervezettnél kisebbek lehetnek még úgy is, hogy a gyengébb forint miatt a devizakamat-kiadások nagyobbak” – tette hozzá.

A bevételnövelő intézkedések mellett tavaly kiadáscsökkentéseket is végrehajtott a kormány. Az Equilor elemzői szerint egyes tételek jelentős csökkenése (például minisztériumi beszerzések, infrastrukturális kiadások) arra utal, hogy ezeket a későbbiekben pótolni kell. Valószínű, hogy ez csak a választások után történik meg, hiszen idén cél a túlzottdeficit-eljárás elhagyása – tették hozzá.

„Bevételi oldalon jól látszódnak a megemelt adók hatásai, miközben a kiadásokat is sikerült kontroll alatt tartani a tavalyi évben. A hiánycél alulövésében azonban a folyamatos tavalyi kiigazítások mellett döntő szerepe volt annak, hogy az önkormányzati szektor mérlegében masszív többlet alakult ki” – válaszolta a Világgazdaságnak Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője.

Az Equilor közgazdászai úgy látják, hogy újabb kiigazításokra is sor kerülhet. A kevesebb tranzakciós adóbevétel, az elektronikus útdíj és a pénztárgépek online bekötésének csúszása miatt pótlólagos intézkedések jöhetnek, amiket az áprilisi konvergencia-programban ismertethetnek. Szerintük a kabinet mintegy 150-200 milliárd forintnyi költségvetési kiigazító lépésről dönthet, amelyek ismét a nagyobb vállalatokat érinthetik. A TakarékBank közgazdásza ugyanakkor azt gondolja, hogy Brüsszel már így is a szükségesnél több kiigazítást kért Magyarországtól, amit a kedvező hiányadat is tükröz.

Az EU ugyanakkor vélhetően csak akkor függeszti fel a deficiteljárást Magyarországgal szemben, ha úgy értékeli, hogy fenntarthatóan 3 százalék alatt marad a költségvetési hiány.

„A 2013-as hiánycél eléréséhez a 2012-es alacsony deficitszám elvileg kedvezőbb bázist jelenthet, azonban így is látszanak kockázatok mind az idei, mind a jövő évi hiánycél teljesülését illetően – elsősorban a bevételi oldalt övező kockázatoknak köszönhetően (tranzakciós illeték, e-útdíj, fehéredési hatások)” – emelte ki Nyeste Orsolya.

„Összességében továbbra is azt gondoljuk, hogy a közeljövőben (akár már a konvergencia-programban) valamilyen típusú kiigazítás bejelentésére sor fog kerülni az idei évi 2,7 százalékos deficitcél elérése érdekében” – vélte Nyeste Orsolya. Hozzátette, ezt az MNB-nek a múlt csütörtökön közzétett inflációs jelentése is sugallja.

A forint esése miatt nem csökken az adósságráta

Az államháztartás maastrichti adóssága 2012 végén a GDP 79,2 százaléka volt, vagyis 22 381 milliárd forintot tett ki – jelentette a Magyar Nemzeti Bank. (Tavaly a harmadik negyedév végén 78,4 százalék volt az adósság, míg 2011 végén 81,4 százalékon állt a GDP-arányos adósság.) A negyedik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 102 milliárd forinttal csökkentette, miközben a forint gyengülése 278 milliárd forinttal növelte az adósságállományt. Szakértők arra figyelmeztettek, hogy a forint első negyedévben bekövetkezett esése növelhette az adósságrátát. Az MNB múlt heti inflációs jelentése szerint (2012 végi árfolyamon számolva) a GDP-arányos államadósság 78,5 százalékra csökkenhet idén, jövőre pedig 78 százalékra süllyedhet a mutató.

Az előző év azonos időszakához képest 2012 utolsó negyedévében a bevételek 11,6 százalékkal növekedtek. Ebben a termelési és importadó bevételek 17,7 százalékos, valamint az egyéb bevételek 22,1 százalékos növekedése (elsősorban az uniós bevételek miatt) játszotta a legnagyobb szerepet. A jövedelemadók 5,0 százalékkal, a társadalombiztosítási hozzájárulások 1,7 százalékkal növekedtek.

A kiadások 0,7 százalékkal bővültek 2012 negyedik negyedévében. A felhalmozási kiadások (26,8 százalék) és a folyó termelő felhasználás (10,8 százalék) jelentős növekedést mutatnak, a pénzbeni társadalmi juttatások 4,9 százalékkal növekedtek, míg a munkavállalói jövedelemre fordított kiadások (4,3 százalék), a kamatkiadások (5,7 százalék) és az egyéb kiadások (17,3 százalék) csökkentek 2012 negyedik negyedévében. -->