Növekednek a reálbérek
A GKI 2013-ban – 2,5 százalékos inflációt feltételezve – l a reálkeresetek 1,5 százalékos növekedésére számít. A nyugdíjak reálértéke – mivel azok idén a kormány eredeti inflációs előrejelzésének megfelelően 5,2 százalékkal bővülnek – körülbelül 2,5 százalékkal emelkedik. A családi pótlék és az egyéb szociális jövedelmek, valamint a cafeteria reálértéke azonban csökken. Nő viszont a külföldön dolgozók családjuknak hazautalt jövedelme.
A sokféle (banki, baráti-családi, rezsi-) tartozás által sújtott, gyakran munkahelyét vagy nyugdíjának majdani értékét is veszélyben érző, bizonytalan jövőt látó lakosság azonban nem vagy alig növeli fogyasztását, állapítják meg az elemzők.
Nem segít a kamatvágás
A beruházások 2013-ban 2 százalékkal tovább csökkennek, a kétezres évek első évtizedében még 20-25 százalékos beruházási ráta idén 17 százalék alá esik. Ez kirívóan alacsony arány már a tőkeállomány megújítását sem nagyon fedezi a GKI szerint.
A jegybanki kamatcsökkentés és az alacsony kamatozású hitelek meghirdetése nyomán a legjobb cégek olcsóbban jutnak hitelhez. Ez azonban a kiszámíthatatlan állami magatartás és a csökkenő belföldi kereslet miatt rendkívül kedvezőtlen üzleti környezetben aligha vezet a növekedés gyorsulásához.
Az infláció egyébként is lassulna, de az erőszakos és nem piaci alapokon nyugvó kormányzati beavatkozások – a rezsicsökkentés – hatására átmenetileg történelmi mélységekbe süllyed, vetítik előre az elemzők. A költségvetési kiadásból és a szolgáltató vállalatok tőkefeléléséből finanszírozott árcsökkentés 2014 második felében újabb inflációs hullámot fog elindítani.
Megszorítás jöhet
Az Európai Bizottság május 3-i értékelése szerint Magyarország sem 2013-ra, sem 2014-re nem éri el a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, így a 2 százalékos GDP-arányos 2012. évi deficit nem minősül fenntarthatónak.
A GKI szerint az eltérés azonban nem jelentős, így azt a kormány feltehetőleg heteken belül (pl. adóemelések bejelentésével) kezelni fogja.
A kormány nemcsak az EU-t szeretné meggyőzni a szigorú költségvetés iránti elkötelezettségéről, de egyidejűleg mozgásteret is akar teremteni magának a választási költekezéshez – fejtegetik.
Mivel ezzel az EU is tisztában van, lehetséges, hogy Magyarország az újabb kiigazítás után is csak „feltételesen” kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Szerintük a költségvetési és monetáris lazításnak az esetleges EU-szankciók mellett a pénzpiacok reakciója, a forint gyengülése szab majd valamennyire határt.
A GKI végeredményben a GDP 3,5 százaléka körüli 2013. évi deficitre számít, de ennél magasabb hiány sem zárható ki; például a telekom-adóra vonatkozó, késői és kedvezőtlen EU bírósági ítélet, vagy még erőteljesebb választási költekezés esetén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.