Magyarország a középmezőnyben áll az EU-s pénzek lehívásában

A 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban a vizsgált tíz közép-kelet-európai országnak 180,9 milliárd euró támogatási keret jutott gazdasági és szociális kohéziójuk fejlesztésére – állapítja meg a KPMG „EU Funds in Central and Eastern Europe” című felmérése, amely a tíz legújabb tagállam forrásfelhasználását vizsgálta a 2007 és 2012 közötti időszakban. A rendelkezésre álló keretből az induló projektek kedvezményezettjei 149 milliárd eurót – vagyis a rendelkezésre álló összeg több mint 80 százalékát – lekötöttek az uniós társfinanszírozásban. A kifizetések üteme egyelőre elmarad a szerződéskötésektől, hiszen 2012 végére a leszerződött források alig több mint felét, 79,4 milliárd eurót fizettek ki a kedvezményezettek részére.

A szerződéskötések terén Bulgária áll az élen: ők teljes egészében lekötötték a rendelkezésükre álló összeget. A kifizetések ugyanakkor lassan haladnak: az uniós finanszírozás 34 százaléka jutott el eddig a kedvezményezettekhez Bulgáriában. A legtöbb uniós forrást Csehországnak sikerült lehívnia, ők 97 százalékos szerződéskötés mellett 62 százalékos kifizetési rátát mondhatnak magukénak. Magyarország mindkét tekintetben a középmezőnyben áll: a szerződéskötés és a kifizetés terén is néhány százalékkal marad el a régiós átlagtól.

„A felmérés 2012 év végén zárult, azóta a kormány további intézkedéseket tett a támogatások lekötése és kifizetése terén. A legutóbbi kormányzati információk szerint múlt év végére a kifizetések jelentősen felgyorsultak: tavaly 1043 milliárd forint támogatást juttattak el a kedvezményezetteknek, idén 1500 milliárd forint, 2014-ben és 2015-ben évi 1700 milliárd forint kifizetésével számolnak” – tette hozzá Nestor Andrea, a KPMG igazgatója.

Magyarország élen jár a pénzügyi eszközök tekintetében európai uniós összehasonlításban is. 2012 végéig a hiteltermékeken keresztül 86,2 milliárd forint visszatérítendő támogatás jutott a kedvezményezettekhez; ezt kiegészíti a garanciaprogram 12,3 milliárd forintnyi kezességvállalása, valamint a kockázati tőkealapokon keresztül kihelyezett 16,9 milliárd forint uniós forrás – az új alapok indulásával utóbbi esetében ráadásul kiemelkedő forráskínálat várható még a program zárásáig.

„A 2007–2013-as programozási időszak végéhez érkezve kiváló lehetőség nyílik arra, hogy értékeljük, az egyes közép-kelet-európai országok mennyire voltak képesek hozzáférni az Unió strukturális és kohéziós forrásaihoz, és milyen hatékonyan használták fel őket. Ezekkel a tanulságokkal felvértezve az országok jobban felkészülhetnek a 2014–2020-as programozási időszakra, a későbbiekben gyorsabban haladhatnak, és elkerülhetik a buktatókat” – fűzte hozzá a tanulmány eredményeihez Mirosław Proppé, a KPMG „kormányzati szektornak nyújtott tanácsadási szolgáltatások” regionális vezetője.

Világgazdaság Online-->