Mélyben az infláció, kamatvágási spekuláció várható?

Áprilisban a fogyasztói árak 1,7 százalékkal voltak magasabbak , mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Elemzők arra számítottak, hogy a márciusi 2,2 százalék után 1,8 százalékra csökken az infláció. Utoljára 1974 augusztusában volt 1,7 százalékos az infláció, 1974 júniusában pedig 1,2 százalékon állt a ráta. Az inflációs ráta történelmi mélypont közelébe süllyedt.

„A várakozásoknak lényegében megfelelően, 38 éves mélypontra zuhant az infláció áprilisban” – értékelte az adatot Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. A fogyasztói árak 0,3 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest.

„A jegybanki toleranciasáv alatti infláció az alapkamat gyorsabb és nagyobb mértékű csökkentésére vonatkozó találgatásokhoz és ebből táplálkozó spekulációhoz vezethet” – vélekedett Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza.

„Alapesetben továbbra is számítok, hogy a jegybank 25 bázispontos lépésekben folytatja a kamatcsökkentési ciklust a 4,00 százalékos szint eléréséig, bár megnőtt a meredekebb kamatcsökkentési pálya kockázata” – hangsúlyozta Kondrát Zsolt.

„Mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, amit a piacok áraznak is” – vélte Suppan. A határidős kamatlábpiac 125 bázispontos további kamatcsökkentést, azaz 3,50 százalékos kamatszintet áraz 6 hónapon belül.

„A további kamatcsökkentéseket támogathatja a kockázati felár visszatérése a tavaly év végi szintekre. Azonban a forint sérülékenysége óvatosságot indokol” – fejtette ki Suppan.

Kondrát szerint változatlanul kedvező globális kockázati környezetben az alapkamat akár a 3,00-3,50 százalékos sávba is csökkenhet. „Véleményem szerint a kockázati felárunkban bekövetkező bárminemű csökkenés az alapkamat mérséklését fogja szolgálni, ami azt jelenti, hogy az árfolyam a következő hónapokban is csak átmenetileg tud erősödni.”

„A jegybank jelenlegi vezetősége az előzőhöz képest elszántabbnak tűnik arra, hogy a tőkebeáramlás hirtelen lefékezése vagy tőkekivonás megindulása esetén az állampapír- és a devizapiacon is közbeavatkozzon a hatások tompítsa érdekében” – emelte ki Kondrát. Mindezeken túl véleménye szerint azonban az alapkamat emelése is szükségessé válhat ilyen körülmények között.             

Suppan szerint, ha a forint gyengélkedése csupán átmeneti, év közepéig 4 százalékra csökkenhet az alapkamat, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges.

„A fogyasztói árak jelenlegi változása ezzel megerősíti azokat a várakozásokat, miszerint az MNB folytatja a kamatvágást. Ez egyúttal a piaci kamatok mérséklődését is jelenti, ugyanakkor a jelenlegi inflációs szint mellett még mindig kedvező reálkamat érhető el” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

„Előre tekintve arra számítunk, hogy nyár végéig a jelenlegi, 2 százalék közeli inflációs szint lesz jellemző, ősszel azonban várakozásaink szerint visszatérünk a 3 százalék alatti szintre, az élelmiszerárak tavaly év végi mérséklődésének bázishatása miatt. Ezt támasztják alá az inflációs előrejelzések is, amelyek a teljes évre vonatkozóan 3 százalék közeli áremelkedést prognosztizálnak” – hangsúlyozta a befektetési szakember.