Csak virutálisan csökken az adósság

Az összes adósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás 11,5 milliárd, amelynek 80 százaléka, 9,2 milliárd változatlanul a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó kormányhivataloknál jelentkezik, és döntően az ingatlanügyi szakigazgatási szervek által beszedett, de a központi költségvetést megillető, még be nem utalt bevételekből adódik.

Az államháztartáson kívüli szervezetekkel szembeni 69,9 milliárdos tartozásból 55,4 milliárd az áruszállítások kifizetetlen ellenértéke, 9,2 milliárd a közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozás, és 5,3 milliárd az egyéb tartozás összege. A legnagyobb adósok továbbra is az Emberi Erőforrások Minisztériumának intézményei 65,3 milliárd forinttal.

A 60 napon túli adósságállomány 36,6 milliárdra rúgott május végén, ebből a minősített (50 millió forintot, vagy az eredeti költségvetés 3,5 százalékát meghaladó, 60 napon túli lejárt) tartozás 35,7 milliárd volt. Ezt is csaknem teljes mértékben – 27,8 milliárd erejéig - az EMMI-hez tartozó intézmények produkálták: a kórházak és szakrendelők 19,3, az egyetemek és főiskolák 7,6, míg az egyéb intézmények 0,9 milliárdos lejárt szállítói tartozást jeleztek. A minősített adós intézetek száma a tárgyidőszak végén 82, szemben az előző havi 80 intézménnyel.

A gyógyító-megelőző szakintézetek tartozása egyébként összesen 47,9, a felsőoktatási intézmények adóssága 19,8 milliárd forint volt. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ugyancsak sáros: 1,8 milliárddal tartozik.
Az adós intézmények száma május végén 317 volt, ebből minősített 82, de 129 intézménynek csak 30 nap alatti tartozása van.