Duplájára is drágulhat az iskolai menza

Abban mindenki egyetértett, hogy szükséges a közétkeztetés reformja, vissza kell szorítani többek között a só, a zsíradék, a cukor és szénhidrátoknál bizonyos lisztféleségekben használatát – nyilatkozta lapunknak tegnap Tettinger Antal, a bejegyzés alatt álló Magyar Közétkeztetők Szövetségének (MKSZ) elnöke. Az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) a közétkeztetésről szóló rendelettervezet kapcsán ült asztalhoz több közétkeztető szervezettel, céggel, az ÁNTSZ-szel, a Mintamenza Programmal és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel (OÉTI). Tettinger szerint több ponton is közeledtek az álláspontok, két hét múlva folytatódnak a tárgyalások.

Arról élénk vita volt, hogy a szükséges reformokat milyen minőségben, szakmai vonatkozásban hajtsák végre és az árakban is jelentősek még a nézetkülönbségek. Felmerült, hogy az új rendelet nem minden pontja lépne életbe már január elsejétől, hanem egyes területeken türelmi időt adnának a háttériparnak. Lehetséges, hogy először a bölcsödéknél és az óvodáknál szigorítanák az előírásokat.

Az MKSZ javasolta, hogy alakítsanak ki kötelezően alkalmazandó hatósági normát, azaz vezessenek be egységárat, hogy biztosítani tudják az elvárt színvonalat. Tettinger szerint azonban erre végül nem kerül sor. Jelenleg minden egyes önkormányzat saját rendeletében szabályozza az árakat. Budapesten például a XVIII. kerület óvodáiban ma bruttó 316, Nagykanizsán 386, Balmazújvárosban 401 forintot kell fizetni a napi háromszori étkezésért. Az MKSZ szerint a rendeletterv alapján a XVIII. kerületben több mint kétszeresére emelkedne a térítési díj, a Nagykanizsán 71, míg a Balmazújvárosban 64 százalékkal nőne a szülők által fizetendő térítés. Magyarországon közel 978 ezer gyermek részesül közétkeztetésben, közülük mintegy 600 ezernek részben, vagy teljes egészében a helyi önkormányzat vagy az állam téríti az étkezési díját.
Az MKSZ szerint a tárca nem volt minden szükséges információ birtokában a rendelettervezet kidolgozása előtt. A háttéranyagokat adó OÉTI pedig nem végzett alapos munkát, mivel mindössze egy korcsoportban vizsgálta a lehetséges következményeket. Az OÉTI nem reagált lapunknak erre a felvetésre, mivel minden energiájukat az árvíz köti le, de egy korábbi felmérésük katasztrofálisnak minősítette az óvodák és az iskolák közétkeztetését.

A Népszabadság szerint az igazságügyi és a nemzetgazdasági tárca sem támogatta a rendelettervezetet.

Az Emmi közölte: a tervezet szakmai egyeztetés alatt áll, s nem támogatnak olyan javaslatot, amely a családok terheit növelné, ugyanazon az áron akarnak egészségesebb közétkeztetést. Az OÉTI által készített mintaétlapok nyersanyagigényét több céggel is beárazták. Szerintük nem várható jelentős növekedés a nyersanyagokkal kapcsolatos előírások miatt.

Bő olajban nem sülhet hús a bölcsiseknek

A tervezet szerint az egész napos étkeztetésben részt vevőknek (a kórházi betegeknek is), tíz nap alatt legalább hatszor kellene húst, egyszer halat, tízszer teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszereket, és minimum kétszer olajos magvakat adni. Máj, zúza, szív és májkészítmény legfeljebb három, száraztészta két, burgonya öt, lekvár, mogyoró- vagy csokoládékrém csak egy alkalommal lehetne az étlapon. Szalonna 15 éves korig nem adható a hidegétkeztetésben, sem csípős fűszeres étel, tejben hozzáadott cukor nem lehet. A bölcsödékben bő olajban sült ételt nem adhatnak. Az MKSZ szerint alapvetően változtatnák meg a táplálkozási kultúrát, hogy eltüntetnének levesbetéteket, ízesítőket. A csökkentett zsírtartalom lekerülhet az étlapról a rántott hús vagy a túrógombóc.