Megerősítették: Magyarország kikerült a recesszióból

Az I. negyedévben a mezőgazdaság hazai teljesítménye az előző évi alacsony bázist követően 12,3 százalékkal növekedett. Az ipar hozzáadott értéke 3,2, ezen belül a feldolgozóipar 2,5 százalékkal csökkent. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása területén volt a legnagyobb a visszaesés, melyet elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése okozott. Az elmúlt negyedévekhez hasonlóan jelentős termelésbővülés volt a járműgyártás terén, melynek hajtóereje kizárólag az exportértékesítés volt. Az építőipar teljesítménye 4,2 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt növekedett - jelentette a KSH.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 1,1 százalékkal csökkent, ezen belül a kereskedelem teljesítménye mérséklődött, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágé növekedett a szálláshelyek vendégforgalmának bővülése következtében. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 0,4 százalékkal nőtt elsősorban bázishatás eredményeként. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke lényegében stagnált. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,3 százalékkal csökkent. A vállalati és a lakossági hitelezésben ez a negyedév sem hozott áttörést, a bankok új hitelkihelyezése érdemben nem tudott emelkedni. A biztosítási tevékenység hozzáadott értékének visszaesését mind az élet-, mind a nem-életbiztosítási szerződések számának folytatódó csökkenése okozta. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 4 százalékkal, a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,5 százalékkal csökkent. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás hozzáadott értéke 0,6 százalékkal nőtt.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2013 első negyedévében 1,2 százalékkal csökkent. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A háztartások fogyasztási kiadásán belül nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés és az egyéb szolgáltatások esetén csökkent a volumen, míg az élelmiszerek és a lakásszolgáltatások esetében stagnált. A kisebb súlyú kiadási csoportok közül a hírközlés és a szabadidő, kultúra esetén volumennövekedést mértünk. A magyarok külföldi fogyasztása jobban csökkent, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 3,6 százalékkal, míg a közösségi fogyasztás 2,6 százalékkal visszaesett. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,4 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése – a korábbi negyedévihez hasonló ütemű – 5,6 százalékos volt. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól, miközben a gép- és berendezés-beruházások emelkedtek. Az ágazatokat tekintve a feldolgozóipar beruházásai – több mint két és félévnyi emelkedés után – jelentősen csökkentek. A nagy súlyt képviselő ipari alágak közül a bázishatás miatt a járműgyártásban és a gyógyszeriparban jelentősen visszaestek a beruházások. Az ingatlanügyletek ágakban meredek esés, míg a kereskedelem, a mezőgazdaság és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban kisebb mértékű visszaesés figyelhető meg. Jelentős növekedés mutatkozott a víz- és hulladékgazdálkodás és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén.

A készletek állománya a I. negyedévben folyó áron 3 milliárd forinttal nőtt, míg az előző év azonos időszakában 1 milliárd forinttal csökkent. A bruttó felhalmozás 2,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól .A belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 1,5 százalékkal csökkent.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron továbbra is magas, 562 milliárd forint aktívum keletkezett, javuló cserearányok mellett. Mind az export mind az import újra emelkedést mutatott (1,3 százalék és 0,9 százalék). Az áruforgalom kivitele 1,3 százalékkal, behozatala 0,8 százalékkal növekedett. A feldolgozott termékek exportja és importja azonos ütemben növekedett. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportja és importja nagyobb, míg a gépek és szállítóeszközök kisebb mértékben csökkent. Az energiahordozók importvolumene nőtt a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának köszönhetően; a természetes és mesterséges gáz behozatala nem érte el az egy évvel korábbi szintet. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 1,3 százalékkal, míg az importja 1,1 százalékkal növekedett.

A szezonálisan kiigazított adatok1 szerint 2013 I. negyedévében a KSH szerint a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 27,6, az építőiparé 1,5 százalékkal növekedett. Az ipar teljesítménye 2,5, míg a szolgáltatásoké 0,1 százalékkal mérséklődött. A háztartások fogyasztási kiadása 0,1 százalékkal mérséklődött. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,9 százalékkal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal, míg a végső fogyasztás 0,6 százalékkal kisebb lett. Az export 2,7 százalékkal, míg az import 3,3 százalékkal növekedett.

"2013 első negyedévében – a rendelkezésre álló adatok alapján – Litvánia és Lettország után Magyarországon volt a legmagasabb a gazdasági növekedés az előző negyedévhez viszonyítva, míg Csehország és Észtország mutatta a legnagyobb visszaesést" – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Folytatódhat a növekedés?

Az európai növekedési kilátások egyelőre igen gyengék, ami a második negyedévben még érdemben nem segítheti a magyar gazdaság kilábalását. A feldolgozóipari beszerzési menedzserindexek egyelőre az 50 pontos érték alatt tartózkodnak az euróövezetben, ami a szektor zsugorodását jelzi.

A Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó szerint áprilisban és májusban folytatódott a magyar gazdaság lassú kilábalása. A növekedésben ugyanakkor fontos szerepe volt a bázishatásnak.

A legfrissebb makrogazdasági adatok ugyanakkor ellentétes folyamatokat tükröznek. Míg a KSH gyorsbecslése szerint áprilisban a kiskereskedelmi forgalom érzékelhetően, 3,4 százalékkal növekedett, addig a magyar feldolgozóipari BMI májusra a kritikus 50 pontos érték alá került.

Látszik az is, hogy az idei első negyedéves növekedésben fontos szerepet játszott a mezőgazdaság kedvező teljesítménye – vagyis inkább a gyenge tavalyi bázis –, ami szintén hozzájárulhat a bővüléshez az év további részében.

A növekedésre nézve komoly kockázatot jelent, hogy a beruházások továbbra is meredek esést mutatnak.

Az Európai Unió (EU-27) bruttó hazai terméke 0,7 százalékkal csökkent az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, és 0,1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest.Világgazdaság Online-->