A kormány és a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) részt vevő érdekképviseletek között tavaly év végén létrejött megállapodása alapján 11, nehéz helyzetben lévő ágazatban igényelhettek a cégek támogatást.
A kabinet az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruházati és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint az épületek építése és a speciális szaképítés ágazatban, emellett a szálláshely szolgáltatásban, a vendéglátásban, és a kiskereskedelemben vállalta át 2013 első félévében a minimálbér- és a szakmunkásminimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is.
Az NGM tájékoztatása szerint a május végi határidőig beérkezett kérelmekben szereplő összes támogatási igény 2,038 milliárd forint volt.
A legtöbb, 359 támogatási kérelem Bács-Kiskun megyéből érkezett, ezt követi Budapest 346 kérelemmel. A legtöbb pályázat a kiskereskedelmi ágazatból érkezett - közölte a tárca.
A minisztérium emlékeztet: az érdekképviseleti szervekkel abban állapodott meg a kormány, hogy 2013 első félévére szól a bérkompenzáció, éppen ezért nem tervezik a második félévre az adott támogatási formát.
Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikai államtitkára áprilisban azt mondta, a minimálbér-emelési támogatás körülbelül 260 ezer embert érinthet a 11 ágazatban, közülük 100 ezren a kiskereskedelemben dolgoznak.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta: az, hogy a keret jelentős része megmaradt, azt mutatja, hogy az érintett ágazatokban nem volt olyan nagy probléma, mint azt a munkaadói érdekképviseletek körvonalazták, ezenkívül nem is lehetett pontosan tervezni a támogatás összegét.
Az elnök kiemelte, hogy a támogatás de minimis jellege miatt a nagyobb munkáltatók, és azok a vállalkozások is kimaradtak a lehetőségből, amelyek európai uniós támogatást kaptak. A minimálbér-emelési támogatás ráadásul csak jóval később állt rendelkezésre - fűzte hozzá.
Pataky Péter szólt arról is, a támogatás második félévre kiterjesztéséről nem voltak egyeztetések, és úgy vélekedett, hogy 2013 második félévében nem vesznek el munkahelyek az érintett ágazatokban amiatt, hogy nem lesz minimálbér-emelési támogatás.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: alaposan meg kell vizsgálni, miért "ragadt be" a 10 milliárd forintos keret több mint 75 százaléka. Véleménye szerint az volt a legjellemzőbb a cégek körében, hogy az egy-két munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozások nem akartak kapcsolatba kerülni a hatósággal.
A főtitkár kiemelte, hogy a keret maradék részét - csaknem 8 milliárd forintot - is a munka világára kellene fordítani, például ebből lehetne zárolni a jövő évi minimálbér-emelés támogatására, vagy egyéb bértámogatásra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.