Amerikai témák az IMF/Világbank-közgyűlés első napján

Ezzel a kérdéssel foglalkozott elsősorban a világ húsz legfejlettebb országát tömörítő úgynevezett G20-ak csoportja is. A fórum közleménye "azonnali lépések megtételét" sürgette. Rámutatott arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül meg kell oldani a politikai nézetkülönbséget. Ellenkező esetben az amerikai állam csődbe juthat, ami globálisan is pénzügyi válságot idézhet elő.

A közlemény ismertetését követő sajtóértekezleten erről beszélve Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy ha nem sikerülne megemelni az államadósság plafont legkésőbb október 17-ig, akkor technikai csődbe kerül az ország. Ez azzal járhat, hogy rövid időn belül leáll az adósság visszafizetése, miközben a világ számos országa, így például Oroszország is jelentős értékű amerikai állampapírt birtokol.

Kína az amerikai állampapírok legnagyobb külföldi vásárlója, 1,276 ezer milliárd dollárnyi államkötvény-portfolióval rendelkezett június végén. Az amerikai állampapírok második legnagyobb vásárlója Japán, 1,083 ezer milliárd dollárral. Az amerikai állampapírok tíz legnagyobb tulajdonosa között vannak a karibi országok és az OPEC-tagállamok, valamint Brazília, Tajvan, Svájc, Belgium, Nagy-Britannia és Luxemburg. A 11. helyen Oroszország állt: 138 milliárd dollárnyi amerikai állami adósságpapírral rendelkezett június végén.

Az orosz pénzügyminiszter elmondta, hogy a G20-ak ülésén az amerikai "helyzet lehetséges alakulásának több forgatókönyvét" tekintették át, de "esetleges rendkívüli lépések előkészületéről" nem volt szó, mivel a húszak valamennyien úgy vélték, hogy "időre megoldódik az amerikai adósságplafon-emelés kérdése". Anton Sziluanov megemlítette azt is, hogy a G20-ak üléséről idő előtt távozott Jacob Lew amerikai pénzügyminiszter, hogy folytathassa az egyeztetést a kongresszus képviselőivel a költségvetésről, az adósságplafon-emelésről.

A G20-ak közleményében szó volt arról is, hogy a Szöulban 2010-ben elfogadott megállapodás értelmében 2014 januárjáig le kell zárni az IMF kvóta- és döntéshozatali reformjának. Ehhez az kell, hogy "az eredetileg megszabott határidőig az amerikai kongresszus is ratifikálja azt". A reform lényege az, hogy az IMF hatalmi viszonyainak az átrendezésével a világgazdaság tényleges erőviszonyai kapnak hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő országok, így például Kína és India tényleges gazdasági erejüknek megfelelően vehetnek részt a szervezetben. A G20-ak a globális gazdaság csaknem 85 százalékát adják, olyan országok a tagjai, mint az Egyesült Államok, Németország és Franciaország a fejlett országok, illetve Kína, Brazília, vagy éppen India a fejlődő országok képviseletében.

Jim Yonk Kim, a Világbank elnöke az IMF/Világbank közgyűlésének első napján bejelentette, hogy programok indítanak el az adminisztratív kiadások csökkentésére, a bevételek növelésére, illetve belekezdenek a szervezet költségvetésének átfogó átalakításába. A Világbank vezetője azt mondta, hogy a következő három évben évi 400 millió dollárral tervezik csökkenteni az adminisztratív költségeket a Világbanknál. Jim Yonk Kim megismételte azt a korábbi felszólítását, hogy a nemzetközi közösség tagjai 2030-ig csökkentsék a napi kevesebb mint 1,25 dollárból élő emberek arányát a világban 3 százalékra, valamint növeljék meg a legszegényebb 40 százalék jövedelmét minden fejlődő államban. A Világbank elnöke korábban másutt úgy nyilatkozott, hogy a világ lakosságának 18 százaléka él most mélyszegénységben.

Az IMF/Világbank őszi közgyűlésének első munkanapján Peter Praet, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának tagja, az EKB vezető közgazdásza az euróövezeti inflációról beszélt. Azt mondta, hogy az EKB a jövőben folyamatosan figyeli majd, miként alakul az infláció, ha az euróövezet gazdasága erősödne. Rámutatott arra, hogy jelenleg nincs jele inflációs nyomásnak, ami várhatóan hosszabb távon is alacsony marad. Szeptemberben három és fél éves mélypontra, 1,1 százalékra süllyedt a fogyasztóiár-index az eurót használó 17 EU-tagállamban.

A kínai központi bank elnökhelyettese pedig azt mondta, hogy országa gazdaságnövekedése "7,5 százalék, vagy minimálisan nagyobb ütemű lesz az idén". Ez ugyan elmarad a tavalyi 7,7 százaléktól, de a hivatalos várakozásban szereplő adat a gazdaság stabilizálódását jelzi az év eleji gyengébb adatok után. A harmadik negyedévi gazdaságnövekedéssel kapcsolatos előzetes adatot október 18-án ismertetik. Szakértők 7,8 százalékos éves szintű GDP-bővüléssel számolnak a harmadik negyedévben.