Barátok kémkednek egymás ellen
„Barátok nem kémkednek egymás ellen” – közölte tegnap Brüsszelben Angela Merkel azokra a hírekre reagálva, hogy lehallgathatták mobiltelefonját. Az amerikai lehallgatási botrány eddigi csúcspontját a Der Spiegel robbantotta ki. A hamburgi hírmagazin, amelyről tudni lehet, hogy megkapta az Edward Snowden által kiszivárogtatott NSA-dokumentumokat, kérdést tett fel a német kancellári hivatalnak arról, lehallgatták-e az amerikaiak Angela Merkel személyes mobiltelefonját. A válasz nem kitérő volt, és nem is tagadó. Egy közlemény jelent meg, amely a német diplomáciától szokatlan hevességgel támadt neki az amerikaiaknak. Értetlenségét és felháborodását fejezte ki, amiért a legszorosabb partnerországok között ilyen gyanú egyáltalán felmerülhet.
Merkel még szerdán felhívta Barack Obama elnököt és magyarázatott követelt, a német külügyminiszter tegnap berendelte a frissen kinevezett berlini amerikai nagykövetet. Összehívták a Bundestag nemzetbiztonsági bizottságát, a német sajtó pedig pártállástól függetlenül támadja Obamát, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséget és általában az amerikai kormányzatot. Az ügybe bekapcsolódott a Német Szövetségi Államügyészség is, amely az összes érintett német szervtől tájékoztatást kért, mert nyomozást fontolgat a lehallgatási ügyben.
Merkel számára különösen azért kellemetlen az ügy (túl azon, hogy mit tudhatnak az amerikaiak politikai, üzleti vagy akár magánéleti ügyeiről), hogy a nyár folyamán, a választási kampány idején ő maga igyekezett hűteni az akkor kirobbant lehallgatási botrányt. A kiszivárogtatott információk alapján már akkor sejteni lehetett, hogy sok németet is lehallgattak vagy e-mailjeiken keresztül megfigyeltek az amerikaiak. Merkel azonban lekicsinylően nyilatkozott a témában, majd kabinetfőnöke júliusban egyszerűen lezártnak nyilvánította az ügyet. A kommentátorok most azt vetik fel: Merkelt mindaddig nem zavarta a lehallgatás, ameddig „csak” németek millió voltak az áldozatok. Most, hogy róla is került, célpont, máris fel van háborodva.
Az ellenzéki SPD, amellyel időközben nagykoalíciós tárgyalásokat folytat a Merkel-féle CDU, most azt is felveti, folytathatóak-e ilyen körülmények között az EU és az Egyesült Államok között júliusban kezdődött szabadkereskedelmi tárgyalások. A világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete jönne létre, de, mint az alkancellári poszt várományosa, Sigmar Gabriel SPD-elnök fogalmazott, aligha elképzelhető tárgyalás egy olyan állammal, amely a polgárok alapvető szabadságjogait veszi semmibe.
A szabadkereskedelem minden bizonnyal szóba kerül a most zajló brüsszeli EU-csúcson is, ahová Angela Merkel mellett François Hollande francia államfő is felháborodva érkezett meg. Franciaországban ugyanis a Le Monde fedte fel, hogy az NSA egy hónap alatt 70 millió adatot rögzített francia állampolgárokról a francia kormány tudta nélkül.
Az amerikaiak egyelőre defenzívában vannak. A kormány egyik nemzetbiztonsági szóvivője azt mondta: „nem hallgatjuk le Merkel asszonyt és a jövőben sem fogjuk.” Arra azonban nem felelt, hogy a múltban történt-e ilyen. Obama elnök a francia államfőnek és a német kancellárnak is arra tett ígéretet, hogy a terrorizmus elleni harban felül fogják vizsgálni az eddigi módszereket. James Clapper amerikai hírszerzési igazgató ugyanakkor cáfolta a Le Monde-ban megjelent információkat, hozzátéve: az Egyesült Államok pedig csak olyan hírszerzői tevékenységet folytat, mint bármelyik másik ország.
Az EU-csúcsot is uralja a botrány
A személyes adatok védelméhez való jog az Európai Unió minden polgárát azonos módon megilleti – reagált az Európai Bizottság alapjogi ügyekért felelős szóvivője, Mina Andreeva az Angela Merkel telefonjának lehallgatásával kapcsolatos értesülésekre. Andreeva felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok vezetői most megmutathatják, hogy a szónoklatok mellett tettekre is készen állnak, és jövő tavaszig sikerül elfogadni az unió új adatvédelmi irányelvét. Az adatbányászat a tegnap kezdődött brüsszeli EU-csúcs fő témája lett, jóllehet a 28 állam- és kormányfő októberi találkozóin rendszerint a gazdasági kérdésekkel foglalkoznak.Az első, csütörtök kora esti munkaülést a digitális gazdaság, az innováció és a szolgáltatások témakörének szentelik, emellett szóba kerül az a program is, amellyel a fiatalok munkanélküliségét igyekeznek visszaszorítani. Ami a gazdasági és pénzügyi uniót illeti, várhatóan a bankunió megteremtésének időszerű kérdéseire helyezik a fő hangsúlyt, miután nemrég az uniós pénzgyüminiszterek is rábólintottak az egységes bankfelügyelet létrehozására.
Péntek délelőtt az EU-csúcs résztvevői előkészítik a november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozót. Ennek fő kérdése az, hogy a litván fővárosban sikerül-e aláírni az EU–ukrán társulási és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást.
Az első, csütörtök kora esti munkaülést a digitális gazdaság, az innováció és a szolgáltatások témakörének szentelik, emellett szóba kerül az a program is, amellyel a fiatalok munkanélküliségét igyekeznek visszaszorítani. Ami a gazdasági és pénzügyi uniót illeti, várhatóan a bankunió megteremtésének időszerű kérdéseire helyezik a fő hangsúlyt, miután nemrég az uniós pénzgyüminiszterek is rábólintottak az egységes bankfelügyelet létrehozására.
Péntek délelőtt az EU-csúcs résztvevői előkészítik a november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozót. Ennek fő kérdése az, hogy a litván fővárosban sikerül-e aláírni az EU–ukrán társulási és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.