Gigantikusak a kamatkiadások
Az állam által kibocsátott devizakötvények kamatkiadása 2014-ben 267 milliárd forint lehet, amely a devizakamat kiadások 80,4 százalékát teszi ki. A költségvetés forintban fennálló adóssága után fizetendő kamatok összege 2014-ben várhatóan 832,957 milliárd forint lesz, amely az összes kamatkiadás 71,5 százaléka.
A nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek közül az Európai Beruházási Bank (EBB, European Investment Bank-EIB), a Kreditanstalt für Wiederaufbau, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Bizottság, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bank (Council of Europe Development Bank - CEB) felé áll fenn kamatfizetési kötelezettség 2014-ben. Az átvállalt külföldi hitelek közül a MÁV-tól (120 millió euró) és GySEV-től 2002-ben, az Állami Autópályakezelő Zrt-től 2002-ben átvállalt hitelek (mintegy 230 millió euró) és az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt külföldi bankoknál fennálló hitelek után keletkezik kamatkiadás. Így 2014-ben várhatóan 57,4 milliárd forint kamatkifizetés keletkezik. Ebből a legnagyobb kifizetés 27,619 milliárd az Európai Bizottság és 24,321 milliárd az EBB felé esedékes.
A közel 2000 település adósságkonszolidációja 690,3 milliárd forintba került, s a pénzintézeteknek még a 2011-ben, a megyei önkormányzatoktól átvállalt adósságokat is fizeti az állam. Az átvállalt önkormányzati hitelek a következő pénzintézeteket érintik: CIB Bank, Commerzbank, Dexia Kommunalkredit Bank AG, Erste Bank, European Investment Bank (EIB), K&H, OTP, Raiffeisen, Takarékbank, Unicredit, Volksbank, valamint volt egy szindikátusi hitelkeret. Napi árfolyamon átszámítva forint alapú mellett az euró és svájci frank alapú hitelkereteket a legnagyobb, állam által átvállalt keretet a Raiffeisen Bank (116,767 milliárd forint), az OTP (112,575 milliárd forint), az EIB (91,7 milliárd forint) és a CIB Bank (64,906 milliárd forint) nyújtotta az önkormányzatoknak.
A legnagyobb állomány a hitelkeretek között a Gyurcsány-kormány által 2009-ben felvett 6,5 milliárd eurós hitel az uniótól a válság miatt nehéz helyzetbe került államházartás egyensúlyának biztosítása végett, amiből 3,5 milliárd eurót hívtak le két részletben, amelyből az egyik jövő novemberben, a másik 2016 áprilisában jár le. Igen sok hitelt vett fel az állam az EBB-től különböző fejlesztésekre beruházásokra. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapjának június végi adatai szerint ezek között a legnagyobb tétel az Új Magyarország Fejlesztési Tervben lévő gazdaságfejlesztési projektekre felvett 500 millió euró, melyből eddig 115 millió eurót és mintegy 102 milliárd forintot hívtak le. Hasonló gigantikus keret a 2007-2013-as időszakú Kohéziós Alap társfinanszírozása a közlekedési környezetvédelmi és energia programokra 470 millió euróval, valamint a 2004-2006-os időszak Strukturális Alap társfinanszírozása a közösségi támogatási programjaira 445 millió euróval.
A konkrét beruházások közül kiemelkedik a 4-es metróra felvett 691 millió eurós hitelkeret. A címlapon kiemeltek mellett 150 millió eurós hitelkeretre szerződtünk lakásprogramokra, 5 millió euróra roma programok finanszírozására, 143,4 millió euróra szociális célú lakásépítésre korszerűsítésre. Több tétel vonatkozik árvízek és a vörösiszap katasztrófa utáni helyreállításra, gátépítésekre (150, 63, 90, 80 millió eurós összegek). Szerepelnek a listán egyetemi fejlesztések (85, 50, 168 millió euróval). Három modernizációs vasútfejlesztési programra 127 millió eurós hitelkeretre szerződtünk az EIB-vel.
Az útépítések közül az EBB a Nyíregyháza és Vásárosnamény közötti M3-as szakaszra 72 millió eurós hitelkeretet adott. Az M35-ös Nyíregyháza, Debrecen közeli beruházásaira 320 millió eurós hitelkeretet vettek fel. 18 útépítési alprojektre adtak összesen 435 millió eurós keretet, az M0-ás 40 kilométeres szakaszára 50 millió eurót töltöttek le.
A legrégebbi hitelkeret még a Dunakeszi-Vác kerülőút építésére lehívott 9,9 millió dollár, ami ez év végén kifizetésre is kerül. A legtovább az állam még az EBB-nek fizet főként az önkormányzatok adósságátvállalása kapcsán, van olyan, amely csak 2035-ben jár majd le.
Elütés a tervezetben?
A jövő évi tervezet szerint „a központi költségvetés forinthiteleinek 31 879,7 milliárd forintos kamatkiadása az infrastruktúra fejlesztésére és innovációs céllal az EIB-től felvett forint hitelek 23 368,0 millió forintos, a CEB-től felvett hitelek 2771,8 millió forintos kamatából és a MÁV-tól 2011-ben és az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt hitelek 5739,8 millió forintos kamatából” tevődik össze. A számokat összeadva azonban 31 879,7 millió forintra, azaz 31,8 milliárdra jön ki az említett tétel. A nemzetgazdasági tárca egyelőre nem reagált felvetésünkre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.