ING: a potenciális növekedés nem éri el a fél százalékot

"A hazai gazdaság a második negyedévben is növekedni tudott, igaz a bővülés üteme érdemben lelassult" – írják friss elemzésükben az ING Bank elemzői. Szerintük a kereslet emelkedésének a szerkezete lényegesen megváltozott a második negyedévben: a belső felhasználási tételek (fogyasztás, beruházás) csökkenő trendje megtört, míg a nettó export növekedési hozzájárulása negatívvá vált. Bár egyetlen negyedév adatából nehéz messzemenő következtetéseket levonni, azonban a belső kereslet jelentős importvonzata azt sugallja, hogy a hazai gazdaságban rendelkezésre álló kihasználatlan kapacitások szintje nem olyan mértékű, hogy egy jelentős keresletnövekedést könnyen kielégítsen. "A gazdaság ciklikus helyzetét leíró kibocsátási rés a számításaink szerint -2.5 százalék, míg a potenciális növekedés nem éri el a 0.5 százalékot, így az anticiklikus keresletélénkítés lehetősége korlátozott" - fejtik ki.

A fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom elsősorban a kormányzati intézkedések miatt bővül. A vállalatok a bérekkel reagáltak az alacsony inflációs környezetre, azonban az SZJA-változások miatt a nettó bérek dinamikája továbbra is magas szinten áll. A szabályozott árak csökkentése az év/év fogyasztóiár-index historikus mélypontját eredményezte, így összességében a reálbérek jelentősen emelkedtek. A 2011-es reáljövedelem-bővüléshez képest érdemi különbség, hogy a háztartások egyre kedvezőbben ítélik meg a jövőt, így a növekvő vásárlóerő előbb utóbb megjelenik a fogyasztásban is.

Az állóeszköz-felhalmozás is élénkült az elmúlt negyedévben, ami elsősorban a költségvetési beruházások felfutásával magyarázható. A növekedés az építőipar kibocsátásában is tükröződött, ami így jelentősen hozzájárult a GDP-növekedéshez. Az ágazat kilátásai tovább javultak, a készletállomány és a bizalmi indexek további növekedést vetítenek előre. Kedvező hatást fejthet ki az állóeszköz-felhalmozásra a jegybanki Növekedési Hitelprogram (NHP), vélik az ING közgazdászai.

A program teljes összege eléri a GDP 9.5 százalékát, így egy kisebb hasznosulás esetén is érdemben emelheti a beruházási aktivitást. Az eszköznek ugyanakkor költségei is vannak: egyrészt a költségvetést 80-120 milliárd forinttal terheli, másrészt a bankszektor vesztesége tovább emelkedhet, amennyiben a 2.5 százalékos kamatspread nem elegendő a hitelezés kockázatainak a kigazdálkodására. Emellett a kettős kamatrendszer torzító hatása is jelentkezhet. Összességében a programot pozitívan értékelik az ING szakértői.

A kivitel és ezzel együtt az ipari termelés érdemi felfutása továbbra is várat magára, bár látunk kedvező jeleket: a fő előidejű (leading) indikátorok alapján arra számítunk, hogy a második félévben robusztus növekedést regisztrálhatunk az ágazatban. "A GDP bővülését jelentősen támogatta a mezőgazdaság, bázishatással magyarázható kiemelkedő növekedési hozzájárulása, a jövő évtől azonban erre a tényezőre nem számíthatunk" – írják.

A hazai infláció tartósan alacsonyabb pályára került az elmúlt időszakban. A keresleti oldal és a költségtényezők alakulása a dezinflációs folyamatot támogatja, emellett a várakozások is historikus mélypontra süllyedtek. Az elkövetkező egy évben nem számítunk érdemi áremelkedési nyomásra – olvasható az elemzésben. A várható jelentős kereslet-bővülés és a gyenge potenciális növekedés miatt azonban a gazdasági ciklus más fázisába kerülünk a jövő év végére: a kibocsátási rés bezárul, aminek következménye lesz az emelkedő maginflációs ráta, valamint a romló külkereskedelmi egyenleg, és ezzel együtt a mérséklődő fizetési mérleg többlet. Ennek megfelelően a jegybanki politika irányultságának is meg kell változnia 2014 derekán, mivel az 5-8 negyedévvel későbbi folyamatokat kell figyelembe vennie a döntései során. 

A forint lassú gyengülésére számítanak az ING elemzői az elkövetkező fél évben, amit a historikus mélyponton lévő kamatkülönbözet, a fizetési mérleg többletének várható mérséklődése, a választások miatt élénkülő költségvetési költekezés, és a devizaadósoknak nyújtott újabb mentőöv körüli bizonytalanság okoz. A jövő év második felében a kamatemelési ciklussal párhuzamosan a forint felértékelődik az alappályánkon. A nemzetközi befektetői klíma változékonysága jelentős befolyással bír az árfolyamra illetve a kamatokra. "Megítélésünk szerint a kockázati étvágy kisebb megingása az árfolyamot, míg a nagyobb eladási hullám inkább a kamatokat mozdítaná fölfelé. Egy hirtelen 310 fölé kúszó kurzus az inflációs célt is veszélyezteti, így joggal várható, hogy a jegybank lépni fog az irányadó ráta emelésével a forint védelme érdekében" – vélekednek.