Gémesi elmondta: az uniós támogatásból fejlesztett cég nem tud tartalékokat képezni rekultivációs (környezet helyreállítási) és amortizációs célokra, amit viszont szerződésben vállaltak. Hangsúlyozta: a hulladékgazdálkodásban a szállítás és a gyűjtés a költségek egyharmadát jelentik, kétharmadba kerül a rendszer fenntartása.
„Az önkormányzatok a költségeiket csökkenthetik a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének mérséklésével, s bevételre tehetnek szert a hasznosítható hulladék értékesítésével” – közölte lapunkkal a vidékfejlesztési tárca (VM). A hasznosítást segítheti elő a lerakási járulék bevezetése is, mivel az ártalmatlanítás drágításával a hasznosítási ipar fejlesztésében válnak érdekeltté a gazdálkodó szervezetek. Az egész országra érvényes díjképzés lesz, hogy megszűnjenek a lakosságot sújtó visszaélések. Az átmeneti időszakban a rezsicsökkentés szabályai érvényesülnek.
A tárca hangsúlyozta: ha az önkormányzatok hulladékgazdálkodási kötelezettségüknek nem tudnak megfelelni, akkor az állam más közszolgáltatót von be.
A MÖSZ elnöke szerint az sem megoldás, ha kényszerszolgáltatónak kijelölik a katasztrófavédelmet, mivel sem szakértelmük, sem eszközparkjuk nincs ehhez. Úgy vélte: a közmunkások kijelölése 30 éves visszalépést jelentene, amikor vannak már jól működő rendszerek erre. A közszolgáltatásból kiszorított magáncégek pedig nyereség nélkül nem fognak vállalni ilyen tevékenységet.
„Ha a katasztrófavédelem jelöli ki a szolgáltatót az sokkal drágább a településeknek, mintha valamelyik önkormányzati céghez csatlakoznak” – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint ez veszteséget okoz, de az senkinek nem lehet célja, hogy adósságkonszolidációval megmentett településeket a közszolgáltatásokon (amelyeket állami és önkormányzati tulajdonba kell venni) keresztül újra eladósítsák. A lerakási és az útdíj kompenzálása esetén a piac jövőre alkalmazkodhat az új körülményekhez, s így 2015-ben már normális mederben működhet a hulladékgazdálkodás. A TÖOSZ elnöke szerint az állam hibás abban, hogy korábban a gyűjtőszigeteket, a lerakást támogatta, s jelenleg még nincs elegendő pályázati forrás a feldolgozásra.
Még alakítják a kompenzációt
Az önkormányzatok segítséget kapnak majd a hulladéklerakási járulékból befolyt bevétel terhére a hulladékgazdálkodásban – írta lapunknak a VM. A hulladéklerakási járulék ez irányú felhasználásának jogszabályi háttere jelenleg kialakítás alatt van. Korábban László Tibor, a VM főosztályvezető-helyettese a Világgazdaság konferenciáján azt közölte: várhatóan már novemberben módosítani fogják a hulladéklerakási díjról szóló rendeletet, mintegy 3 milliárdos kompenzációja lehet az önkormányzatoknak, hogy ne legyen gondjuk a szemét elszállításával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.