Bűnszervezetek szakosodtak az áfacsalásokra

Az új trafikosok jelentős része nem találta meg a számítását, másrészt a dohánytermékek korábbi árusítói közül első sorban a kis élelmiszerboltok súlyos forgalomesést szenvedtek el.

"Óriási a feketézés, nem folynak be az adóbevételek és szörnyű lenne, ha újabb termékkör bővítéssel segítenék a trafikosokat” – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. (A Világgazdaság online a napokban azt írta, hogy a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. tovább bővítette lóverseny-fogadási hálózatát: a múlt szombaton újabb 13 irodával gazdagodott a lista, közülük négy egyben trafik is.)

A szakember szerint az ellátási és egyéb gondokat az okozza, hogy nincs mindenütt trafik, ugyanakkor sok trafikos rossz üzleti tervet készített. Például az indokoltnál sokkal nagyobb üzlethelyiségben működnek. Kérdéses, hogy a pályázatokat bíráló bizottságok mit láttak ebből előre.

„Az áfacsalások átszövik az egész gazdaságot és erre bűnszervezetek szakosodtak. Sok esetben a kereskedők is áldozatai az áfacsalásnak. Sok esetben olyan áru van a polcokon, ami után – a lánckereskedés egy pontján – egy „közvetítő” jogosulatlanul visszaigényelte az áfát” – mondta Vámos György hozzátéve, hogy a NAV éves beszámolói világos képet rajzolnak a csalási módszerekről, az ügyeskedők azonban nem csupán nagyon sokan vannak, hanem két lépéssel a hatóság előtt járnak. Például egy hajléktalan papírjaival létrehoznak egy céget, ami visszaigényel egy nagyobb összegű áfát, majd megszüntetik a vállalkozást és a pénz már el is tűnt. Így tehát a kereskedők érdeke az átlátható üzletmenet, amihez az online kasszák is hozzá fognak járulni.

Ami a kasszacserét illeti, gondot okoz, hogy egyes forgalmazók nagyon kevés megrendelést kaptak, de vannak olyan vállalkozások is, amelyek nem tudják leszállítani a megrendelt pénztárgépeket. Ezért az OKSZ szerint célszerű lenne lehetővé tenni a megrendeléssel rendelkező kereskedőknek a típus- vagy forgalmazóváltást. Abban az esetben például, ha a forgalmazó halogatja a szállítást, el lehessen állni a megrendeléstől, mégpedig úgy hogy a megrendelő vissza is kapja az előleget.

A nagy kasszák esetében az NGM állásfoglalása nyomán elhárult a veszély, hogy január elsejét követően ne használhassák a régi számítógép-alapú pénztárgépeiket a gyógyszertárak, benzinkutak, szállodák valamint a nagy kereskedelmi láncok.
Vámos György szerint sajnálatos, hogy a jogalkotók túlzott adminisztrációval terhelik a kereskedőket. Ilyen az is, amiről a közelmúltban döntött az Országgyűlés, hogy a nagy üzletláncoknak jövőre minden megyében fogyasztóvédelmi referenst kell alkalmazni. Megkérdőjelezi az ügy hasznosságát, hogy kereskedelmi cégek 99 százalékát kitevő kkv-kra nem vonatkozik az előírás, így a 154 ezer kiskereskedelmi értékesítő hely közül több mint 140 ezer mentesül a kötelezettség alól.

Nem lennének boldogok a hálózatbővítést tervező kereskedők, ha szigorodna a parkolóhely létesítési szabályozás. Egy kormányrendelet szerint új bolt létesítésekor 100 négyzetméterig minden 10 négyzetméter után egy parkolót kell létesíteni, 100 fölött pedig 20 négyzetméterenként. A tervek szerint 300 négyzetméternél nagyobb üzletek létesítése esetén is minden tíz négyzetméterhez egy újabb parkolót kellene biztosítani.

A reálkeresetek és reáljövedelmek 3 százalékkal emelkedtek idén, első sorban az alacsony infláció és a rezsicsökkentés eredményeként. Kulcskérdés azonban – jelentette ki az OKSZ főtitkára –, hogy tartós lesz-e a növekedés, hiszen a jövő évre a kormány is 2-3 százalékos inflációval számol, bár az előrejelzések szerint az ideihez hasonlóan jövőre is nőni fog a GDP.

Amire 2007 óta nem volt példa
Egyértelmű, hogy 2013-ban nőtt a kiskereskedelemben értékesített árumennyiség. Korábban azt mondtuk, hogy az éves volumenbővülés talán 0,5 százalék körül lehet, hiszen az első fél évben nem volt bővülés az elmúlt év azonos időszakához képest. A második fél évben viszont megindult a növekedés ami két hónapban is meghaladta a 2 százalékot. Ennek alapján az egész évre vetített átlag akár meg is haladhatja az egy százalékot. Önmagában nem sok az az egy százalék, ám azt se felejtsük el, hogy – a 2011-es néhány tized százalékos emelkedést leszámítva – erre 2007 óta nem volt példa – jegyzi meg Vámos György.