Mennyire függetlenek az európai jegybankok?

Az európai jegybankok az alapszabályaik szerint függetlenek. De hogyan néz ez ki a gyakorlatban? - veti fel a kérdést a Die Presse. Laurenz Ennser-Jedenastik politológus, a bécsi egyetem szakértője szerint a jegybanknak az a feladata, hogy gondoskodjék a pénz stabilitásáról és a pénzzel való ellátottságról. Ezért kell függetlennek lennie. Ám kritikusok azt vetik a jegybankok szemére, hogy azok a kormányok kívánságait valósítják meg. Példaként említi az Európai Központi Bank alacsony kamatláb-politikáját. Ennek révén az államok könnyebben tudják csökkenteni az adósságaikat. Ez viszont a betétesek terhére történik.

Ennser-Jedenastik szerint a jegybankok esetében kétféle függetlenség létezik. Az egyik a formális (a törvényen vagy alapszabályon alapuló), a másik az informális. Miközben a formális függetlenség legtöbbnyire nagy, a pártpolitikai állásbetöltés azonban gyakran megkönnyiti az informális befolyásolást - hangoztatja a politológus. Például az Osztrák Nemzeti Bank jelenlegi elnöke korábban az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) pénzügyi szóvivője volt.  Ennser-Jedenastik megvizsgálta az európai jegybankok elnökeinek pályafutását 1945 és 2012 között. Arra a kérdésre keresett választ, vajon a pénzügyi felügyeleti hatóságok vizsgálták-e, hogy a jegybanki elnökjelöltek a jelölésük előtt dolgoztak-e valamely párt részére és ha igen, meddig. A tanulmányban nem szerepelnek az olyan államok, mint Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna. Ennser-Jedenastik szerint a vizsgált országokban 1945 óta összesen 195 jegybankelnök dolgozott. Szerinte 43 százalékuk a kinevezésük elött valamely párt részére valamilyen funkciót töltöttek be, gyakran miniszterként is dolgoztak.

A Die Presse szerint tanulságos a vizsgált országok rangsorolása. A legerősebb pártkötődés Franciaországban érzékelhető, ahol eddig az összes jegybankelnök 80 százaléka valamely párthoz - rendszerint a kormánypárthoz - kötődött. A második helyen Norvégia és Portugália szerepel, 75 százalékos aránnyal ,majd Ausztria következik 70 százalékos aránnyal. Eltérő a helyzet viszont Nagy-Britanniában, Írországban és Dániában. Ezekben az országokban ugyanis 1945 óta csak pártonkívüli szakembereket jelöltek a jegybankok élére. Málta, Észtország és Olaszország is e rangsorban jól szerepel. "Ausztria e magas pártkötődéssel pontosan ott van, ahol várni lehetett" - fogalmazott a bécsi poliológus. Szerinte ugyanis Ausztria tulajdonképpen az első helyen is lehetne. ugyanis 1945 óta a tiz osztrák jegybankelnök közül csak egy volt pártonkivüli - az első, 1945 és 1952 között.