A német gazdaság a szankciók ellenére erős marad

Miközben Németországban – Barack Obama elnök ma kezdődő európai látogatása küszöbén – felelős vállalatvezetők kertelés nélkül tették szóvá az ukrajnai válsággal kapcsolatban hozott oroszellenes nyugati szankciók várható negatív hatását a német gazdaságra nézve, több fontos megnyilatkozás arra utalt, hogy mindennek ellenére a német gazdaság helyzete továbbra is kedvező és erős marad. Az egyik ilyen megnyilatkozás kétségtelenül a német jegybank, a Deutsche Bundesbank elnökének, Jens Weidmannak a múlt héten Kielben, egy fontos gazdasági konferencián elhangzott nagyívű beszéde volt, amelyben – többek között – egyértelműen leszögezte, hogy Németország a belátható jövőben is exporttöbbletet fog elérni a fizetési mérlegében. Ennek okát pedig a demográfiai fejlődésben és Németország gazdasági erejében jelölte meg. Ugyanakkor reformokat is sürgetett a tartós növekedés fokozása érdekében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „Németországban mindezt nem pótolhatja a kereslet ösztönzése mértéktelen béremelés vagy az állami kiadások bővítése hitelek felvételek révén“.  

A német jegybanki elnök ezen kijelentése pár nappal azután hangzott el, hogy Berlinben a Welt-lapcsoport és az Axel Springer SE szervezésében, számos kiemelkedő gazdasági személyiség, köztük Angela Merkel szövetségi kancellár és kormánya több tagja részvételével fontos, zártkörű rendezvény zajlott le, amelyen a gazdasági élet számos közismert személyisége is részt vett, köztük a németországi Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke, Bernhard Mattes, és ügyvezetője, Andreas Powel. A top téma az ukrajnai helyzet volt, de a bizalmas jellegű és nem nyilvános eszmecserén többek között az európai adósság- és valutaválságot is megvitatták. A berlini tanácskozásról közleményt ugyan nem adtak ki, de a tartalmára és a hangulatára következtetni lehet abból, hogy a konferencia napján több közismert és fontos nagyvállalat vezetője az N24 által ismertetett interjúkban szókimondóan vázolta az oroszellenes nyugati szankciók várható negatív hatását.

Németország számára ilyen szankciók alkalmazása a bumeránggal lenne egyenlő, vélik a német szakmai szövetségek képviselői, akiket az N24 német hírtévé idézett. Akiknek ugyanis üzleti kapcsolataik vannak, "azoknak nem fűzik érdek ahhoz, hogy a partnerüknek rosszul menjen" - mutatott rá a német gazdaság keleti bizottsága szervezet elnöke, Eckhard Cordes, a Handelsblatt című üzleti lapnak nyilatkozva. Az Oroszországgal folytatott kereskedelem ugyanis Németországban kereken 350 000 munkahelyet biztosit. A német nagy- és külkereskedelmi szövetség elnöke, Anton Börner pedig az Oroszország ellen esetleg bevezetésre kerülő gazdasági szankciókat egyenesen "katasztrófának" minősítette, hiszen Oroszországban jelenleg kereken 6200 német vállalat működik. Ha pedig az Oroszország ukrajnai beavatkozása körült feszültségek tovább tartanak, az energiaárak emelkedésével kell számolni – tette hozzá Börner. Mindenesetre nem számol azzal, hogy Oroszország teljesen leállíthatná a Németországba irányuló olaj- és gázszállításait. "Oroszország mindig betartotta a gáz és az olaj szállítására vonatkozó szerződéseit, még politikailag nehéz időkben is" – mutatott rá a német nagy- és külkereskedelmi szövetség elnöke. 

Ám ezzel kapcsolatban a Deutsche Welle globális német tévé kommentárjában többek között egyértelműen leszögezte: Németországot kétségen felül egyedülálló viszony fűzi Oroszországhoz Németország Oroszországból elégíti ki olaj- és gázigényének durván 40 százalékát, így Berlin legnagyobb energiaszállítója. De nem pusztán Németországnak van szüksége Oroszországra. Az egymásra utaltság ugyanis kölcsönös. Németország Oroszország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, mintegy 9 milliárd euró összegű közvetlen befektetést valósított meg eddig, és több mint hatezer német vállalat fejt ki aktív tevékenységet az orosz gazdaságban. Ennek ellenére Berlin nem egyetlen külső szereplője az Oroszországgal való viszonynak. Nem rendelkezik azzal a gazdasági és politikai eszközzel, amely játszmájának megváltoztatására kényszeríthetné Oroszországot. Ugyanakkor gazdasági szankciók alkalmazása nem csupán Oroszországot sújtaná, hanem a német gazdaságot is, amely Európa motorja.

Ezek után szinte üdítő volt olvasni a németországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham in Germany) múlt héten nyilvánosságra hozott közleményét arról, hogy a Németországban megtelepedett amerikai vállalatok 2014-ben is átlagon felüli üzleti évet várnak. „A németországi amerikai cégek továbbra is erőteljesen akarnak befektetni Németországban és újabb munkahelyeket létesíteni”. Természetesen arra is figyelmeztetnek, hogy a németországi keretfeltételeknek továbbra is vonzóknak kell lenniük.

Az amerikai cégek körében végzett idei tavaszi felmérés szerint minden tíz amerikai cég közül nyolc növekvő üzleti forgalommal számol idén Németországban. A felső vezetők 48 százaléka pedig idén fokozottabb mértékben tervez befektetni, 41 százalékuk pedig újabb létszámnövelésre késül. „Az amerikai vállalatok nagy bizakodással tekintenek a jövőbe. A felmérésünk azt mutatja, hogy Németország, mint telephely, továbbra is kedvelt az amerikai vállalatok körében” – hangoztatta Bernhard Mattes, a németországi Amcham elnöke, aki egyben arra is figyelmeztetett, hosszú távon pedig ügyelni kell arra, hogy Európa, mint telephely, Ázsiával szemben továbbra is megállja a helyét.  

Külön érdemes kiemelni, hogy a megkérdezett amerikai vállalatok Németország erősségének tartják a munkatársaik képzésének magas minőségét és színvonalát (98 százalék), a kitűnő beszállítói hálózatát, valamint a németországi kutatásban és fejlesztésben rejlő nagy lehetőségeket. Szóvá tették ugyanakkor többek között a magas energiaköltségeket, e téren pozitív változást várnak. 

Mit lehet mindehhez hozzátenni? A hét végén az N24 hírtévé a TNS Forschung felmérésének eredményét ismertette, amely szerint a megkérdezett németek 54 százaléka megértéssel van a Krímen történt orosz eljárással kapcsolatban, és úgy véli, a Nyugatnak el kellene fogadnia a Krím Oroszországhoz történt csatlakozását.  Ugyancsak a múlt héten a Bundesbank elnöke Charles Caleb Colton angol szerzőt idézte, aki szerint „valaminek az utánzása a hízelkedés legőszintébb formája” („Nachahmung ist die aufrichtigste Form der Schmeichelei.”) Nos, Németország – saját gazdasága erejében is bízva – természetesen maradéktalanul hű marad a transzatlanti szövetséghez, és az esetleg elhatározott még szigorúbb szankciókat végre fogja hajtani, ám hangot ad az oroszellenes szankciók német gazdaságot is sújtó negatív hatásáról szóló véleményeknek. Ezt persze mindenki számára közérthetően, időben és főleg tapintatosan teszi...