Raiffeisen: visszafejlődés az MNB új eszköze

"Az MNB az utóbbi idők legnagyobb változtatásáról határozott a monetáris politikai eszköztárban" – vélekednek a Raiffeisen Bank közgazdászai. Az intézkedéssorozat legfontosabb eleme (amit a többi intézkedés csak kiegészít), hogy megváltozik augusztus elsejétől a jegybank elsődleges eszköze. Ez jelenleg egy kéthetes kötvény (ennek hozama az alapkamat), ami helyett kéthetes betétet vezet be az MNB. "Ez alapvetően visszafejlődésnek tekinthető, ugyanis a kötvény kereskedhető eszköz, ekképpen likvidebb, mint a betét" – hangsúlyozzák a Raiffeisen elemzői.

Lényegében a jegybank egy kicsivel kedvezőtlenebb tulajdonságú eszközre cserél, tudatosan, hiszen a megfogalmazott cél is az, hogy kevésbé legyen népszerű a bankrendszerben. Ezen felül azzal, hogy nem kereskedhető a betét, megszűnik a nem banki szereplők hozzáférése (ide értve ezúttal a külföldi bankokat is).

A Raiffeisen szerint a két hatás együttesen azt fogja eredményezni, hogy a kéthetes eszközből kiáramlik a jelenleg ott tárolt pénz egy része.
A legutóbbi adatok szerint áprilisban átlagosan 5500 milliárd forint parkolt ezen a soron, és a változtatás hatására az MNB várakozásai szerint 600-1000 milliárd forint lökődhet ki.

Szerintük a kérdés az, hogy hol talál magának helyet ez a pénz. "A jegybank hangsúlyos célja, hogy az állampapírpiacra terelődjön, de egy része vélhetően el fogja hagyni az országot, egy része pedig más jegybanki eszközbe (például az egynapos betétbe) áramlik át" – vélik a Raiffeisen elemzői.

A CIB Bank elemzői szerint a forint árfolyamára közvetlenül a külföldi szereplők kéthetes instrumentumból való kiszorítása hathat. Dönthetnek úgy, hogy a nagyságrendileg 2,5 milliárd eurós kéthetes állományt vagy annak egy részét felszámolják, és "kiviszik" a pénzt az országból – ami a forint eladások miatt árfolyamgyengüléssel jár, és hasonlóan gyengébb árfolyam irányába mutat a piaci hozamok (vagyis a hozamfelár) mérséklődése.

A Raiffeisen szerint kérdés, mennyit tud felszívni az állampapírpiac, ehhez az ÁKK-nak ugyanis növelnie kell a kínálatot főként a rövidlejáratú papírok esetében, ami éppen ellentétes az általánosan megfogalmazott adósságkezelői célokkal, miszerint minél hosszabb lejárat felé tolni az adósságot.

Az intézkedéssorozat mellékhatása lehet, hogy az államnak nincs szüksége több devizakötvény-kibocsátására. A megemelkedett forint állampapír-piaci keresletet használhatja a devizaadósság refinanszírozására is, amit a jegybank azzal támogat, hogy a devizatartalékból forrást bocsát rendelkezésre az állam számára.