Kiszivárgott, mi lehetett Horváth András zöld dossziéjában

A hvg.hu birtokába került jegyzőkönyvből arra lehet következtetni, hogy az áfabotrány kirobbantója tucatnál is több olyan céget nevezett meg rendőrségi meghallgatásán, amelyeket az áfacsaló, adóminimalizáló társaságok közé sorolt. Emellett neveket és dátumokat említve beszélt azokról az esetekről, amelyeknél a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) történt hivatali visszaéléseket gyanít. Kiolvasható az is, hogy az áfacsalási botrány konkrétumairól vannak még dokumentumok abban a feljelentésben, amit Horváth András november elején nyújtott be az ügyészségre, és az úgynevezett zöld dossziéban is. A zöld dossziét – az ebben szereplő információk egy részét a tanúkihallgatásán is felvillantotta Horváth – a rendőrök tavaly december 19-én foglalták le, amikor házkutatást tartottak a NAV volt munkatársának lakásán.

A jegyzőkönyvben a NAV volt munkatársa több esetről is konkrét cégneveket említve beszél. Az egyik ügy lényege, hogy Horváth András állítása szerint az egyik Kft.-t vizsgáló revizort valakik az adóhivatalon belül telefonon arra utasították, „ne tegyen adómegállapítást”, magyarán engedje el a céget. Pedig a revizor előtt világos volt, hogy a cég számlagyárként működött, „a beszállítói oldalán egy komplett adócsaló hálózatot tártak fel a kollégák, illetőleg én magam is” – mondta Horváth a kihallgatáson, és utalt arra is, hogy erről több bizonyítékot is csatolt a novemberi ügyészségi feljelentésébe.

Horváth a vallomásában elmondta, a kollégája „tisztában volt azzal, hogy komoly fiktív számlabefogadások voltak” a vizsgált 2009–2010-es időszakban, és ha bármelyik KÜIG-es dolgozó megnézte a cég, valamint a beszállítói áfaadatait, abból „rögtön kiderülhetett, hogy milyen nagy adóminimalizáló hálózattal rendelkezett”.

Horváth a kihallgatásán több olyan kollégáját is megnevezte, akiket szerinte félreállítottak a NAV vezetői. Egyikük vele együtt tárta fel a gabonakereskedő hálózatokat. Egy idő után azonban a felettesük (akinek a neve szintén elhangzott a kihallgatáson a jegyzőkönyv alapján) Horváth szerint azt mondta, hogy nem foglalkozhatnak ezekkel az ügyekkel, és azt is közölte, „elfogyott a bizalma” velük szemben. Ezt követően csak adatrögzítési munkát kaptak, később azt sem. Két másik NAV-ost hasonló módon ügyintézővé fokoztak le, de olyan is volt, akit elbocsátottak – derül ki szavaiból. Horváth beszélt egy olyan volt kollégáról is, akitől 2012 őszén elvettek egy áfakiutalásos ügyet, mert a Külügyminisztériumba érkezett egy panasz a vizsgált cégtől.

Horváth András a vallomásában beszélt a úgynevezett "védett adózói körről" is, azokról a nagy cégekről, amelyekig szerinte a NAV érdemi vizsgálatai soha nem érnek el.

A "védett adózók" a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező cégek (a fő adónemeket összesítve ők fizetik be a legtöbb adót), ide tartoznak a legnagyobb áruházláncok és a nagy exportőrök is, függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi tulajdonban vannak – magyarázta Horváth. Vallomása szerint „ezeknél történnek adóellenőrzések, azonban kiutalás előtti ellenőrzések alig vannak”, és a zöld dosszié tele van ilyen cégekkel. Horváth András több olyan céget is említ a jegyzőkönyvben, amelyeknél szerinte az illetékes adóigazgatóság nem rendelt el ellenőrzést, pedig valószínűsíteni lehetett, hogy jelentős mértékben fiktív számlákat fogadtak be.