A potenciális kibocsátás becslésének eredményei szerint a válság előtti évtizedben Magyarországon a kibocsátási rés végig pozitív tartományban mozgott, majd 2009-ben a gazdaság teljesítménye a potenciális szint alá került, derült ki Magyarország idei konvergenciaprogramjából.
A 2006-os évet követően a potenciális növekedés is jelentősen csökkent, majd 2010-től újra gyorsuló ütemben növekszik a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint.
Az elmúlt három évben nem érte el az 1 százalékot a potenciális növekedés. 2011-ben 0,4 százalékos volt, és 2013-ra 0,9 százalékra emelkedett. (A potenciális kibocsátás a gazdaság teljesítményének a rendelkezésre álló erőforrásokkal elérhető, hosszútávon fenntartható szintjét jelöli.)
A potenciális növekedés alapvetően három forrásból ered: a munkaerő-piaci reformok célja az egyensúlytalanságok csökkentése, amely az egyensúlyi munkanélküliség csökkentésén és az aktivitási ráta növelésén keresztül hosszú távon is javítja a növekedési potenciált. A termelésbe vonható tőkeállomány gyarapodását az előrejelzési horizonton jelentősen bővülő vállalati beruházás eredményezi.
A teljes tényezőtermelékenység javulását támogatják a közelmúlt jelentős méretű, a technológia élvonalát képviselő járműgyártó kapacitásbővítések, melyek más szektorokban működő vállalatok számára is műszaki színvonal emelkedést hozhatnak, továbbá az oktatás és a szakmai képzések terén végrehajtott reformok is, véli az NGM.
A potenciális kibocsátás az előrejelzési horizont egészén egyre gyorsuló dinamikát mutat. A potenciális növekedéshez eleinte a munkaerő-piaci reformok eredményeként a munka járul hozzá a legnagyobb mértékben. Ezt kiegészítve a fokozatosan emelkedő beruházásnak köszönhetően a termelő tőke és a bennük megtestesülő innováció és hatékonyságnyereség révén a termelékenység növekedési hozzájárulása is egyre hangsúlyosabbá válik.
Az aktuális növekedés az előrejelzési horizonton meghaladja a potenciális növekedés ütemét, így a negatív kibocsátási rés fokozatosan zárul, állapítja meg a gazdasági tárca. Ennek eredményeként 2018-ra a gazdaság kibocsátása a potenciális szintjének közelébe kerülhet. Kiemelik, hogy a folyamattal párhuzamosan a belső kereslet oldaláról érkező inflációs nyomás is egyre érzékelhetőbbé válik.
A potenciális növekedés idén 1,2, jövőre 1,3, 2016-ban pedig 1,5 százalékos lehet az NGM számításai szerint. A potenciális kibocsátás még 2017-re sem éri el a 2 százalékos szintet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.