Itt az MNB prognózisa: nem nőnek az árak, megugrik a gazdaság

A jegybank az alacsony infláció és a viszonylag stabil forintárfolyam miatt csökkenthette a kamatot 2,3 százalékra. A fogyasztói árak májusban a második egymást követő hónapban is 0,1 százalékkal csökkentek, vagyis továbbra is nagyon messze van az MNB 3 százalékos inflációs céljától.

A jegybanknak az is segített, hogy az Európai Központi Bank kamatot csökkentett és monetáris enyhítési csomagot jelentett be.

Az MNB friss prognózisa szerint idén 0 százalékos lesz az infláció és 2,9 százalékkal nő a gazdaság. Három hónappal ezelőtt még 0,7 százalékos inflációt vártak és 2,1 százalékos GDP-bővülést.

Ez persze nem jelenti azt, hogy Magyarország defláció közelébe kerül, hiszen a maginfláció (ami kiszűri például a rezsicsökkentés hatását) továbbra is viszonylag magas maradhat.

Jövőre már 2,5 százalékos inflációt és gazdasági növekedést vár az MNB.

A Monetáris Tanács a júniusi inflációs jelentés áttekintését követően úgy ítéli meg, hogy "a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat".

"A negatív kibocsátási rés a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik, azonban az árstabilitás középtávú elérése a monetáris lazítás irányába mutat, továbbá a makrogazdasági kilátások is tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutatnak" - írta az MNB.

"Az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre, ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja" - közölték. A következő időszakban a hazai és nemzetközi környezetben lejátszódó változások befolyásolhatják ezt a képet.

"Az újabb vágás mellett megítélésünk szerint a jegybanki kommunikáció egyre inkább azt hangsúlyozza majd, hogy a kamatciklus aljának elérése után a laza monetáris kondíciók tartós fenntartását célozzák a döntéshozók" – vélekedett Pintér András Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere.

Hozzátette, mindez nem jelenti azt, hogy az MNB nem fogja tovább csökkenteni az alapkamatot az elkövetkező hónapokban, ha a külső környezet függvényében úgy érzi, hogy vághat.

„Az elmúlt hetek újabb kamatvágást lehetővé tevő fejleményei közül elsősorban az Európai Központi Bank június eleji döntéseit kell kiemelni, hiszen a kamatvágás mellett az EKB célzott, hosszú távú, a banki hitelezést fellendíteni hivatott refinanszírozási programja is érezhetően növelte az MNB mozgásterét” – véli Pintér András.

Az EKB döntéséhez kapcsolódó várakozások következtében a kockázati étvágy érezhetően javult, az eurózóna kötvénypiacain pedig a május végi szintekhez képest is tovább csökkentek a hozamok. Mindezzel párhuzamosan újabb lendületet vett a feltörekvő kötvénypiacokra történő tőkebeáramlás is, olyannyira, hogy június elején az elmúlt évek egyik legnagyobb heti tőkebeáramlási adatát láthattuk.