Kiderült, hogy mire megy el a fizetésünk

A magyar lakosság átlagosan a jövedelmének 23 százalékát költi élelmiszerre, ami magas arány. Ráadásul, a legalacsonyabb jövedelmű csoportoknál ez közel 40 százalék is lehet, ezért érinti érzékenyebben minden áremelkedés, míg a legfelsőbb jövedelmi csoportokat, ahol csak 10-15 százalék. Amerikában és Nyugat-Európában ez 10-15 százalék, ami azt jelenti, hogy ott egy nagyobb mértékű árdrágulást is kevésbé éreznek meg a háztartások. Minél szegényebb ugyanis egy ország, a lakosság annál nagyobb részét költi a jövedelmének alapvető dolgokra. Márpedig a rezsi és az élelmiszer viszi el a pénzünk nagy részét. Ez derült ki egy friss kutatásból is, amely azt vizsgálta, miből áll az eltérő családmodellek háztartásainak éves fogyasztása, és milyen módszerekkel tudnának az emberek spórolni. A magyarok több mint fele úgy gondolja, nincsenek felesleges kiadásai, így nincs lehetősége az előgondoskodásra sem.

A GfK Hungária által, egy biztosító társaság megbízásából készített kutatása, négy különböző korosztály költési szokásait is elemezte. A magyar lakosság 56 százaléka érzi úgy, hogy komoly megszorításokkal él, egyáltalán nincsenek felesleges kiadásai. A népesség negyede gondolja úgy, hogy ha lemondana felesleges kiadásairól, akkor el tudna kezdeni megtakarítani. A megkérdezettek 19 százaléka, a lakosság ötöde véli úgy, hogy felesleges kiadásai lemondása nélkül is képes takarékoskodni.

A legtöbbet szerintük elsősorban a kis összegű kiadásokon az élelmiszerboltokban és az otthoni háztartási energiával való takarékoskodással lehet megspórolni. Ezt követi a dohányárura, majd az öltözködésre szánt pluszköltségek lefaragása, a kocsi helyett tömegközlekedés használata, majd a megfontoltabb telefonálási szokások következnek. A megkérdezettek szerint pusztán tudatosabb vásárlással, fogyasztási szokásokkal havonta 20 271 forint megspórolható lenne.