Rakétaként lőhet ki a magyar gazdaság

2014 elején a magyar gazdaság - a korábbi nemzetközi elemzői várakozásokat is felülmúlva - lendületes növekedést mutatott, tágult a külkereskedelmi többlet és tovább bővült a foglalkoztatás. A Takarékbank elemzői szerint a magyar gazdaság gyorsabb felzárkózást biztosító növekedési pályán maradásához továbbra is érdemes figyelmet fordítani az üzleti, jogi és intézményi környezet minőségének, stabilitásának és kiszámíthatóságának javítására, fejlesztésére, a humántőke állományának minőségére, valamint a munkapiacok rugalmasságának és a társadalmi mobilitásnak a növelésére.

A belső kereslet növekedését a fogyasztás oldaláról a növekvő reáljövedelmek és a javuló munkaerőpiaci folyamatok, míg a beruházási kilátásokat a nagy mennyiségben beáramló EU-s források, valamint az NHP (növekedési hitel program) keretében igényelhető, kedvező hitellehetőségek támogatják. A magyar gazdaság szempontjából a külső környezet támogató jellege elsősorban a Németországba irányuló export dinamikus növekedésének köszönhető. Elősegítik a reálgazdaság kibontakozását az Európai Központi Bank (EKB) intézkedései is, amelyek következtében a finanszírozási környezet a korábban vártnál is lényegesen enyhébb, így a kamatszint továbbra is rekord alacsony, a rendelkezésre álló likviditás pedig magas marad.

A TakarékBank elemzői szerint a második negyedévben gyorsulhatott a gazdaság, hiszen számos nagy volumenű termelőkapacitás indult el, és továbbra is intenzív a források felhasználása a 2007-2013 közötti EU-s fejlesztési keretprogramból. Az év második felére ugyan várhatóan mérséklődik ez a dinamika (többek között az eddig pozitív bázishatások is jelentősen enyhülnek), az év egészében azonban a GDP bővülése az elemzők várakozásai szerint elérheti a 3,1 százalékot. 2015-ben a GDP-bővülés üteme valamelyest már lassulhat, de az elemzők még így is 2,4 százalékos bővülésre számítanak, amelyhez viszonylag kiegyensúlyozottan járul hozzá a belső illetve külső kereslet.

Április és május folyamán az infláció 12-havi üteme negatív tartományba süllyedt, de a maginfláció 2,5 százalékos értéke azt mutatja, hogy számos, a monetáris politika szempontjából külső tényező (egyebek mellett a rezsicsökkentés valamint a világpiaci élelmiszer- és energiaárak csökkenése) is komoly szerepet játszott a fogyasztói árak visszaesésében. 2014 hátralévő hónapjaiban előreláthatólag továbbra is mérsékelt marad az árnyomás. A Takarékbank elemzőinek várakozása szerint decemberig az infláció 12-havi üteme nem éri el az 1 százalékot, az egész év átlagában pedig mindössze 0,2 százalékos érték várható.

A TakarékBank elemzői szerint nyár közepéig az alapkamat 2,10 százalékig is süllyedhet, a kamatemelési ciklusba való sima átmenet érdekében azonban legkésőbb augusztusban érdemesnek látják befejezni a kamatcsökkentést. A kamatok emelését várhatóan 2015 második negyedévétől kezdi meg az MNB, és kis lépésekkel a jövő év végéig 3,25 százalékig (legfeljebb 3,5 százalékig) visszaemelkedő kamatszint prognosztizálható.   

A foglalkoztatási kilátások javulása és a versenyszektor növekvő munkakereslete is szerepet játszott abban, hogy a munkanélküliségi ráta a február-április időszak átlagában 8,1 százalékra csökkent, bár a munkaerőpiac fő mutatóinak alakulásában továbbra is az aktív állami foglalkoztatáspolitika és a szabályozási környezet változásai a meghatározóak. A munkanélküliség enyhülésének egyik fő tényezője a téli időszakban felfuttatott közmunkaprogram volt, de már a magánszektor is lényegesen több munkahelyet teremtett, mint amennyit megszüntetett. A Takarékbank elemzői szerint továbbra is jelentős marad a közfoglalkoztatás, ami nyár közepére 7,5 százalék közelébe, 2014 átlagában pedig 8 százalékra is leviheti a munkanélküliségi rátát, ami jelentős javulást jelent a 2013. évi 10,2 százalékos értékhez viszonyítva.

A magasabb ütemű gazdasági növekedésnek köszönhetően a valamivel kisebb mozgástér és az év eleji magasabb hiányok ellenére is a TakarékBank elemzői viszonylag alacsonynak ítélik annak kockázatát, hogy akár 2014-ben, akár 2015-ben az államháztartás hiánya meghaladná a 3 százalékos küszöbértéket. A gyorsuló gazdasági növekedés és a forint feltételezett erősödése a kamatvágási ciklus befejezését követően elősegítheti a GDP-arányos államadósság észrevehetőbb mérséklődését az elkövetkező két év folyamán, így az elemzői várakozások szerint 2015 végére már 77,5 százalék közelébe csökkenhet ez a mutató. 

A külső egyensúlyi mutatók tekintetében 2009-ben bekövetkezett jelentős fordulat óta a korábbi évek magas külső finanszírozási szükségletét felváltotta a pozitív nettó külső finanszírozási képesség, ami az ország külső eladósodottságának csökkenésén keresztül enyhítette a gazdaság sebezhetőségét. Ez a folyamat 2013-tól új dimenzióba lépett: a folyó fizetési mérleg valamint a tőkemérleg együttes egyenlegeként az ország nettó külső finanszírozási képessége jóval meghaladta a GDP 6 százalékát is, s ez a szint idén sem kizárt. 2015-ben az elemzői várakozások szerint ugyan kis mértékben csökken a többlet, amint a növekvő belső kereslet az import növekedési ütemét az exporté fölé emeli, de így is a GDP 5 százalékának megfelelő lehet. A GDP-arányos bruttó külföldi adósság ugyan még az egész előrejelzési horizonton magas marad, de évente stabil módon 7-8 százalékponttal mérséklődik, így a csúcsot jelentő, 2009. év végi 150 százalékról 2015 végére várhatóan már alig haladja meg a 100 százalékot. A TakarékBank elemzői szerint egy ilyen, mindössze hat év alatt elérhető, jelentős javulás remélhetőleg segít erősíteni a befektetői bizalmat Magyarország iránt.