Nagy pofont kapott a Krím az EU-tól

Az Európai Tanács közleménye alapján csak az ukrán bionyítvánnyal rendelkező áruk jelentenek kivételt a tilalom alól. A régió Gazdaságfejlesztési Minisztériuma úgy látja, hogy a szankciók miatt elveszített exportlehetőségeket pótolni tudják, ha a Közel-Kelet, Törökörszág, Kína és India felé nyitnak, ahol szerintük van kereslet termékeikre.

A régió ideiglenes minisztere szerint a gyáraknak új piacot kell találniuk,ami sok időbe fog telni. Krím exportjának nagy részét ugyanis a gépipar és vegyipar jelenti.

A minisztérium adatai szerint 2014 első negyedévében a krími export az EU felé 20,2 százalékal csökkent és ez a mennyiség Krím teljes exportjának (57,2 millió dollár) 15,1 százaléka.

Oroszország 18,2 ezer milliárd dollárt tervez beruházni az elcsatolt terület fejlesztésére 2020-ig - jelentette be a regionális fejlesztési miniszter. A fő beruházás egy Krímet Oroszországgal összekötő híd felépítése lesz. Az orosz pénügyminiszter szerint Krím költségvetési deficitje márciusban elérte az 1,5 ezer milliárd dollárt, azonban ezt a hiányt 2017-re le lehet faragni. Krími tanácsadók szerint a hiány oka az, hogy a legtöbb krími adófizetőnek az ukrán fővárosban kellett adóznia.

Azonban a szankciókkal még nincs vége a Krím gazdasági süllyedésének, hiszen az elcsatolás következtében többet kell költeniük víz- és energiaellátásra valamint szembesülniük kell a turizmus pangására is, ami eddig erősen függött az ukrán belföldi turistáktól. Az orosz kormány állítólag nagy pénzeket költ arra, hogy a közszférában dolgozókat oda küldje nyaralni, ami némi segítség lehet a pangó turizmusnak.