Orbán: vészintézkedés jön

A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: az intézkedésre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tett javaslatot, mert bár tartani fogják a költségvetési hiányt, de a tervezett szint "szélén", három százalék körül lesz a deficit.

Közölte: ilyenkor az a helyes, ha egyértelművé teszik "ország-világ számára", hogy a magyar kormány mindenképpen tartani fogja a hiányt.

Ennek azért van jelentősége, mert Magyarországnak folyamatosan hiteleket kell felvennie lejáró adósságai finanszírozására, és nem mindegy, hogy azokhoz milyen feltételekkel jut. A kamat mértékét befolyásolja, hogy a hitelezők stabilnak látják-e a költségvetést - tette hozzá a miniszterelnök.

"Szerintem a zárolások nem szükségesek, azonban vész- és óvintézkedésként indokoltak voltak" - fogalmazott Orbán Viktor.

Az NGM azt jelezte: a megtakarítás jelentős mértékben érinti a Beruházási Alap kiadásait. Itt egyes projektek vagy projektelemek 2015-re történő átütemezésére kell számítani. Ez az alap a "nemzeti vagyont növelő beruházásokat foglalja össze", a legnagyobb részben a sporttal kapcsolatos fejlesztési és beruházási tételeket finanszírozzák ebből.

A miniszteriális fejezetek zárolási kötelezettsége 39,5 milliárd forint, a kormány a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát is számottevően csökkenti. A minisztériumok közül a legnagyobb zárolási kötelezettség az Emberi Erőforrások Minisztériumára jut mintegy 9,671 milliárd forinttal, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak 8,378, a Földművelésügyi Minisztériumnak 5,552 milliárd forint zárolásáról kell gondoskodnia.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak 779,8 millió, a Központi Statisztikai Hivatalnak 109,2 millió, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak 3,8 millió forintról kell lemondania. A nyugdíjbiztosítási költségvetési szerveknek 50,2 millió, az egészségbiztosítási költségvetési szerveknek 49,0 millió forintot kell megtakarítaniuk. Az Uniós fejlesztések fejezetnél 3,785 milliárd forint a zárolási kötelezettség. A Miniszterelnökségnél a rendkívüli kormányzati intézkedések cím kiadási előirányzatából 20 milliárd forintot zárolnak a kormányhatározat szerint.

A Nemzeti Kulturális Alapnak 800 millió forinttal kell javítania az egyenlegét. A Nemzeti Földalapnál és a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadásoknál 500-500 millió forintot zárolnak.

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap egyenlegét 100 millió, a Bethlen Gábor Alapét 200 millió forinttal kell javítani.

Az NGM indoklása szerint azért is van szükség a megszorításra, mert a negatív infláció a költségvetés számára előreláthatóan szerényebb forgalmi típusú adóbevételt eredményez. A fogyasztás bővülése és a gazdaság fehéredése ugyanakkor részben ellensúlyozza mindezt.

Ezen kívül "egyes fejlesztéseket várhatóan nem uniós, hanem hazai költségvetési forrásból fogunk megvalósítani. Az így felszabaduló uniós keretet a kormány más beruházásokra fogja fordítani" - ígéri az NGM. Igaz, a magyar fejlesztéseknek csak néhány százaléka az, ami nem EU-forrásokból jön létre, az tehát egyelőre nem világos, hogy honnan lesz hazai költségvetési forrás erre. Az NGM azt ígéri: "Sem a családokat, sem a lakosságot, sem a vállalkozókat, sem az önkormányzatokat nem érintik az intézkedések".