BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Minden várakozást felülmúlt a magyar gazdaság - tartós növekedést vár az NGM

A KSH első, gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2014. második negyedévében 3,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A 3,9 százalékos növekedést alapvetően az ipar és az építőipar teljesítményének növekedése okozta. Elemzők korábban 3,5 százalékos növekedést vártak. A minden várakozást felülmúló GDP-adat miatt valószínűleg 3 százalékot is meghaladó ütemben növekedhet a gazdaság az idei év egészében.

Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy legutóbb 2006 első negyedévében volt ennél nagyobb az éves GDP-növekedés.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék.

A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek - tette hozzá a KSH.

A magyar gazdaság teljesítménye kiemelkedik az EU-átlagból: 2013 azonos időszakához képest 3,7 százalékkal nőtt a GDP-nk az Eurostat szerint (a KSH 3,9 százalékot jelzett). Az egész EU-ban Magyarországon kívül csak Lettország (3,5), Lengyelország (3,2), Nagy-Britannia (3,1) és Litvánia (3,0) produkált 3 százalék feletti növekedést.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint az előzetes számokból ugyan még nem látszik a növekedés struktúrája, de a KSH elmondása szerint a fő hajtóerőt az építőipar, illetve az ipari termelés bővülése adta. A statisztikai hivatal azonban hozzátette, hogy e két szegmensen kívül is növekedést mutattak a szektorok, beleértve az eddig gyengébben teljesítő szolgáltatásokat, valamint a magas bázisról induló mezőgazdaságot is.
 
Nem meglepő, hogy az ipar és az építőipar jelenti a gazdaság fő motorját. A járműgyártás és az ehhez kapcsolódó beszállítói ágak adták az ipari termelés 11,3 százalékos növekedésének fő gerincét, elsősorban az Audi és Mercedes gyárak kapacitásbővítése és a nemrégiben bevezetett harmadik műszakok miatt - véli Gabler. Az építőipart pedig a többnyire EU forrásokból finanszírozott állami projektek hajtották, mint például a vasút- és közúthálózat fejlesztése, illetve a sportlétesítmények építése. Az infrastrukturális projektek túlsúlya onnan is látszik, hogy a 9,8 százalékos építőipari bővülésen belül 18 százalékkal nőtt az egyéb építmény kategória, míg az épületek szektor csupán 2,4 százalékos dinamikát mutatott.
 
Az év hátralevő részében már lassulás várható Gabler szerint, ami egyrészt annak köszönhető, hogy a tavalyi második félév már kedvező növekedési számokat hozott, így magasabb viszonyítási bázist jelent a későbbi negyedévekhez. Ezen kívül az euróövezetben látható lassulás, a gyengébb konjunktúramutatók, az orosz szankciók várható közvetett negatív hatása, valamint a fokozatosan kifutó állami projektek is a lassabb növekedés irányába mutatnak. Ennek ellenére az Erste Bank elemzői úgy látják, hogy a korábban várt éves átlagos 3 százalékos előrejelzésüknél nagyobb GDP bővülés lehet az idei év egészében.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője az MTI-nek kiemelte: az eddigi statisztikák alapján számítani lehetett arra, hogy erős lesz az idei év, erre az ipari, az építőipari, a kiskereskedelmi vagy a külkereskedelmi adatokból lehetett következtetni. Hozzátette: az év egészében 3 százalékot meghaladó GDP-növekedés várható, ami "elég régen történt Magyarországon".

Az NGM úgy kommentálta az adatot: a vártnál nagyobb GDP-növekedés hátterében a piaci szolgáltatások gyorsabb bővülése állhat. A stabil és dinamikus növekedés szerintük elsősorban a termelő szektorok javuló teljesítményével, valamint a belső kereslet élénkülésével magyarázható. A bizalomindexek és a rendelésállományi adatok alapján tartósan magas maradhat a dinamika, így a 2014-es növekedés minden bizonnyal meghaladja a 3 százalékos értéket.
 
A kedvező adatok az NGM szerint nem meglepőek, hiszen az ipari termelés folyamatosan 10 százalékos, vagy afeletti növekedést produkál. A magyar gazdaság 2013. második negyedévétől kezdve emelkedést mutat, és a tendencia várhatóan tovább folytatódik - tették hozzá.
 
A havi ágazati részstatisztikák alapján az NGM szerint valószínűsíthető, hogy a növekedéshez legnagyobb mértékben a második negyedévben is a termelő szektorok járultak hozzá: jelentősen, mintegy 10 százalékkal bővült az ipari termelés, míg az építőiparban 20 százalék feletti növekedést mértek. A szolgáltatásoknál további bővülésére számít a szaktárca: a fogyasztás élénkülése a kereskedelmet, a kedvező turisztikai adatok a vendéglátást, míg az ipari termelés a szállítmányozást segítette.
 
 A növekedést egyre inkább a kiegyensúlyozottabb, egészségesebb szerkezetű gazdaság  erősíti - közölte a minisztérium. A legtöbb ágazatban az egyensúlyi mutatók kedvezően alakulnak. A gazdaság növekedése a jövedelmek bővülését is maga után vonja, ami a háztartások jövőbeli fogyasztási kiadását is emelni fogja.

Az elkövetkező negyedévekre az NGM azt várja, hogy folytatódik a 2014 első felében tapasztalt növekedési dinamika. Ennek megfelelően a növekedés 2014 egészében várhatóan meghaladja a 3 százalékos ütemet, ami jóval magasabb, mint a legutóbbi Konvergencia Programban prognosztizált 2,3 százalékos mérték. A kedvező kilátásokat megalapozzák a rendelés- és szerződésállományi adatok, a lakásépítési engedélyek, a fogyasztói várakozások, illetve a hazai BMI (Beszerzési Menedzser Index)  javulása, valamint a beruházási hajlandóság emelkedése. Ugyanakkor figyelembe kell venni a nyugat-európai gazdaságok növekedési teljesítményét is - teszik hozzá.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.