Reklámadó: valóban mindenki fizeti az új terhet?

Az augusztus 15-én hatályba lépő reklámadótörvény szerint adóköteles lesz a médiában, sajtótermékben (például heti- és napilap), szabadtéri reklámhordozón, járművön, nyomtatott anyagon (például katalógus, szórólap), ingatlanon és számos esetben az interneten közzétett reklám. Az adóalanyiság kérdése azonban több esetben elválik a közzétevő személyétől. Így például sajtótermék esetében a kiadó, míg nyomtatott termékek vagy ingatlan esetében az adó alanya az, aki azt reklám céljára hasznosítja.

Emellett a törvény bevezet egy általános adóalanyiságot a reklámot megrendelő személyében, mindazon esetben, amikor a szolgáltatást nyújtó adóalany nem ad nyilatkozatot arról (a számlán, más számviteli bizonylaton), hogy reklámadóval kapcsolatos kötelezettségét teljesíti, vagy, hogy ilyen kötelezettség nem terheli. Mivel a Facebook, vagy a Google feltehetően nem fog nyilatkozatot adni, így ezen szolgáltatóktól megrendelt reklámok után a megrendelő lesz az adó alanya.

Nem minden adóalany lesz azonban kötelezett az adó megfizetésére, ami azért is lényeges, hiszen bevallási kötelezettsége is csak annak lesz, akinek adófizetési kötelezettsége is keletkezik. A szolgáltatást nyújtó esetén – ide értve továbbá azokat is, akik saját magukat reklámozzák – az adókötelezettség csak 500 millió forintot meghaladóan keletkezik, az adó mértéke sávosan emelkedik 1-40 százalékig. Azonban míg a szolgáltatást nyújtó esetén az adóalap a reklám közzétételéből származó nettó árbevétel, addig a saját célú reklám esetén a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. A szolgáltatást nyújtóval ellentétben megrendelőként az adófizetési kötelezettség havi 2,5 millió forintos ellenértéktől kezdődik és a fölötte eső rész után kell fizetni egységesen 20 százalékot. Külön kedvezőtlen rendelkezés azonban, hogy nyilatkozat hiányában a közzététel költségével a társasági adóalapot is meg kell emelni, ráadásul értékhatártól függetlenül.

A törvény két héten belül hatályba lép és még mindig bizonytalanság tapasztalható olyan kérdésekben, hogy mi a közzététel közvetlen költsége, vagy arról, hogy kinek és milyen gyakran kell a nyilatkozatot beszerezni. Egyelőre úgy tűnik, hogy hivatalos törvényi értelmezésre még sokat kell várnunk.