Parragh: vége az EU jólétének, jön a süteménynyomtatás

Kiemelte, hogy a háromdimenziós nyomtatók egyre több dolgot elő tudnak állítani. „Ma már nyomtatnak fegyvert is, olyat, amivel lőni lehet. És egészem meglepő módon nyomtatnak süteményt is. Ha azt hinnénk, hogy ez a távoli jövőben van, akkor tévedünk” – vélekedett. A háromdimenziós nyomtató nem fog béremelést követelni vagy tiltakozni az esti munka ellen. Azt mondta, hogy hamarosan jönnek a robotautók is.

Volt japán csoda, finn csoda, dél koreai csoda. Álmodozhatunk, hogy lesz magyar csoda, de a példákat nem lehet lemásolni, néhány elemet azonban meg lehet ragadni. „Magyarország azonban nem arról híre, hogy megragadja a lehetőségeket. Sem a rendszerváltás, sem az uniós csatlakozás lehetőségeit nem tudtunk megragadni” – mondta.

Ha azt hisszük, hogy nincs államra szükség, annak súlyos ára van. Úgy véli, a monopolpozíciókat nem szabad átadnia az államnak. „2010-ben előtérbe került nemzeti érdek, erősödött az állam szerepvállalása, nyitottunk kelet felé, és szóba jött az újraiparosítás” – mondta Parragh, aki ezeket a folyamatokat jónak ítélte. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke viszont a konferencián arról beszélt még korábban, hogy az újraiparosítás értelmetlen. (Sok közgazdász azt is gondolja, hogy az elmúlt évek erősödő állami beavatkozása növekedési áldozattal jár, és ez az oka az elmúlt évek gyenge gazdasági teljesítményének.)

Parragh megfogalmazta azt a nem túl befektetőbarát üzenetet is, hogy az osztrák bankokat nem is kellet volna beengedni Közép-Európába. Hozzátette, jó, hogy a jegybank és a kormány most már azonos irányba megy. Extrém módon az elmúlt 15 évben a kormány és a jegybank más állásponton volt.

Szavai szerint elindult, de nem történt meg a felsőoktatás átalakítása. A holnapután a tudásról fog szólni. Kell egy minőségi felsőoktatás, olyan diplomákkal, amelyek a piacon eladhatóak és minőségiek.