Rázós meghallgatások az EP-ben

Megkezdődtek az Európai Parlamentben az új Európai Bizottság tagjainak meghallgatásai. A 28 tagú testületből egyelőre csak az elnök, a luxemburgi Jean-Claude Juncker személyét hagyta jóvá a testület.

A parlamenti meghallgatások mintegy felvezetéseként a jelölteknek írásban kellett válaszolniuk az EP-képviselők kérdéseire. Elsősorban nem a vizsgára beugró tesztről van itt szó, a kérdések részben felkészültségüket firtatják, jórészt azonban különféle összeférhetetlenségi problémákat taglalnak.
Ebben a bajnok vélhetően a spanyol Miguel Arias Canete, aki korábban mezőgazdasági miniszterként dolgozott, most az energiaügyek és a klímaváltozás portfóliója vár rá.

Ez Madrid szemében komoly presztízsveszteség, annál is inkább, mert így az energiaunióért felelős alelnök – Alenka Bratusek volt szlovén kormányfő – alárendeltje lesz a politikus. Az EP-képviselőket ugyanakkor az zavarja, hogy Canetének családja révén részesedése van két olajtársaságban is.
Canete írott válaszában igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, hangsúlyozva, a területe semmilyen tekintetben nem ütközik a személyes érdekeivel, ha mégis, értesíti a bizottság elnökét. Kiemelte azt is, hogy a spanyol kormányban töltött hat éve alatt sem hozott olyan döntéseket, amelyekben érintett lett volna. Tovább is ment: közölte, mindent megtesz azért, hogy az EU-intézményeknél dolgozó lobbisták kötelező regisztrációjának rendszere megvalósuljon végre.

Látszólag egyszerű eset Cecilia Malmströmé, aki tegnap indította a meghallgatásokat. A svéd politikus a második Barroso-bizottságban a belügyi együttműködésért felelt, új portfóliója a kereskedelem. Igen kényes pillanatban veszi át ezt a területet Karl De Guchttól: javában zajlanak a tárgyalások az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásról, amelynek annyi ellenzője van, mint támogatója. Az EP-képviselők ezzel kapcsolatban elsősorban az átláthatatlanságot kérték számon a politikustól, aki azt ígérte, rendszeresen tájékoztatja őket a tárgyalások előrehaladásáról.

Pierre Moscovici volt francia gazdasági miniszter sincs könnyű helyzetben, igaz, esetében az alapvető gondot nemzetisége jelenti. Konkrétan amiatt került kereszttűzbe, hogy Párizs kiharcolta magának a bizottság gazdasági portfólióját, úgy, hogy jelenleg a legtöbb bírálat éppen Franciaországot éri a fegyelmezetlen fiskális politika miatt. Moscovici az írásbeli válaszban azt közölte: nem lesz szégyenlős mindegyik országgal szemben fellépni, ha úgy látja, nem megfelelő a gazdaságpolitikája. Igaz, azt is hozzátette: figyelembe kell venni az egyes országok sajátos helyzetét – a német kormány épp ezt a hozzáállást bírálja.

Moscovici esetében ennél is keményebb feladat lehet az ugyancsak az ő portfóliójához sorolt adózás. Ez ugyan elvben nem uniós hatáskör, jelenleg azonban a bizottság kemény fellépésre készül azokkal a multinacionális cégekkel szemben, amelyek adóelkerülés miatt telepedtek le valamelyik tagországban. Ez nem csak az egyes cégek, de az adófüggetlenséghez ragaszkodó országok részéről is komoly ellenállást válthat ki.

Miután a portfóliója érzékenyebb részét – a bankszektor felügyeletét – elvonta tőle Jean-Claude Juncker elnök, elsősorban európai elhivatottságát kell majd bizonyítania a brit Lord Hillnek, a pénzügyi stabilitásért és bankunióért felelős biztosjelöltnek. Épp ugyanezt várják majd el Navracsics Tibortól, aki az oktatásért, az ifjúsági és az állampolgári ügyekért felel majd. És aki az EP jó részének a szemében az Orbán-kormány azon tagja, akinek igazságügy-miniszteri időszakához köthető például a testületben korábban élesen bírált médiatörvény.

Az EP zöldpárti frakciója a meghallgatások előtt jelezte: Navracsics Tibor, Lord Hill, illetve Arias Canete cseréjét követelik Junckertől. A politikusokat ugyan nem a luxemburgi elnök, hanem saját kormányuk jelöli, az EP-képviselők ugyanakkor úgy látják: a brit Jonathan Hill személyében „a londoni City egy lobbistája” kerül a bankok és a pénzügyi piacok szabályozásáért felelős biztosi pozícióba, Miguel Arias Canete személyében „a kőolajnak, és a nem a klímavédelemnek” lesz uniós biztosa, Navracsics Tibor személyében pedig a polgári jogok helyett a „politikai uniformizálást” képviseli. A legizgalmasabb napnak így a szerdai ígérkezik: mindhárom politikust aznap hallgatják meg az EP illetékes szakbizottságaiban.

Előfordult már csere

A 751 fős Európai Parlament szakbizottságaiban október 7-ig tart a 27 biztosjelölt meghallgatása. Az egyes tagok háromórás ülésen válaszolnak elvben 45 kérdésre, amelyet felosztottak a frakciók között. A testület a tervek szerint október 22-én szavaz majd a bizottság egészéről. Vagyis egy-egy jelöltet nem szavazhatnak le. Csere mégsem elképzelhetetlen: tíz évvel ezelőtt például az olasz jelölt, Rocco Buttiglione volt kénytelen visszalépni, miután a meghallgatáson homofób kijelentéseket tett. Az átszabás érintette Kovács László akkori magyar külügyminisztert is, akinek eredetileg az energiaportfóliót szánta José Manuel Barroso elnök, felkészületlensége miatt azonban az adóügyeket kapta.