Össztűz az internetadóra

Számos iparági szervezet fogalmazott meg éles hangú kritikát a múlt kedden bejelentett internetadó tervezet kapcsán, a káros hatások mellett kiemelve többek között azt is, hogy annak hatása ellentétes lenne a kormány eddig megfogalmazott szándékaival is.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint Magyarország lakossága és vállalkozásai ilyen extraterhek nélkül is lemaradásban vannak internethasználat és versenyképesség tekintetében Európa többi országához képest, egy olyan korszakban, amikor a világháló nem csak a kommunikáció eszköze, de a gazdaságfejlesztés hajtóereje is. A szervezet álláspontja szerint az internetadó ellehetetleníti a kormány által kitűzött legfontosabb infokommunikációs célt, vagyis hogy 2018-ra valamennyi hazai háztartás számára megteremtsék a 30 Mbit/s-os webhozzáférés lehetőségét.

Az IVSZ felhívta arra is a figyelmet, hogy az új adó tovább nehezítené az elmúlt egy évben több mint 300 milliárd forintot befektető hazai távközlési cégek helyzetét, miközben az adóelkerülő, tisztán internet alapú nemzetközi cégeknek biztosítva versenyelőnyt. Emellett hatalmas változásokat hozhat a kábelszolgáltatók piacán, hiszen az új teher miatt tömegével mehetnek tönkre a kis és közepes méretű, jellemzően magyar tulajdonban lévő kábeltársaságok. Éppen ezért az IVSZ az internetadóval kapcsolatos javaslat visszavonására szólította fel a kormányt.

Ugyanezt sürgeti a magyarországi hírközlési szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT).
Az Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum (Inforum) állásfoglalása szerint nincs ésszerű indok arra, hogy gigabájtonként 150 forint vagy akár előfizetőnként havi legfeljebb 1000 forint adót, de akár egyetlen forintot is kelljen fizetnie bárkinek a már eddig is fizetett – és megkérdőjelezhető jogosságú - távközlési adó mellett.

A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SzEK.org) szerint az internetadó gátolja a gazdasági fejlődést és növekedést, ezért közvetetten az adóbevételek csökkenéséhez vezet. A szervezet közleményében megjegyzi azt is, hogy a netezés adóztatását érintően egyetlen változást tudnak támogatni: a hozzáférési díj áfa-kulcsának 0 százalékra csökkentését.

A jelenleg ismert tervezet szerint a távközlési adó kiterjesztéseként vezetnék be az internetadót, amelyet az adatforgalom után kellene megfizetniük az internetszolgáltatóknak. Az adó mértéke gigabájtonként 150 forint lenne, ami az eNET által a lapunk rendelkezésére bocsátott adatok alapján elképesztő terhet jelentene a hazai távközlési szektor szereplőinek. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban (OSAP) elérhető információk szerint a múlt évben a hibátlanul kitöltött kérdőívet beadó 37 társaság összesített adatforgalma (vezetékes és mobil) 1,19 milliárd gigabájt volt. Ebben az értékben a meghatározó szolgáltatók forgalma szerepel, ugyanakkor nem tartalmazza több száz kisebb vállalkozás mutatóit, így a teljes forgalom ennél 10-20 százalékkal nagyobb lehet.

Ez azt jelenti, hogy akár 200 milliárd forint is lehet egy évben az adó nagysága. Ám figyelembe kell venni, hogy mivel ez a tavalyi adatok alapján számolt érték, a változó felhasználói szokások 2015-re ennél jóval nagyobb adóterhet eredményezhetnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor a rendelkezésre álló információk szerint mindössze 20 milliárd forintos bevétellel számolt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán jelezte, hogy egyeztetést kezdenek a szolgáltatókkal az új teherről, Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője pedig azt jelezte, hogy célszerűnek tartaná egy adófizetési felső korlát bevezetését.

Satufék a 4G-forradalomnak?

Szeptember végén derült ki, hogy a hazai mobilcégek és a DIGI összesen több mint 130 milliárd forintot fizetnek a mobil szélessávú szolgáltatásokhoz használható frekvenciákért, amelyekkel elindulhat az igazi 4G forradalom. A villámgyors mobilnetes hozzáférés értelemszerűen fokozott tartalomfogyasztásra ösztönzi a felhasználókat, így például ugrásszerűen nőhet a mobilon nézett videótartalmak mennyisége. Kérdés, hogy az adatforgalom adóztatása hogyan hat erre a területre, mennyire veti vissza a fogyasztók érdeklődését.