Ítéletet mondtak a hitelminősítők: Magyarország bóvli, és az is marad!

Magyarország adósminősítése BB+, befektetésre nem ajánlott kategóriába maradt, és nem változtatott a stabil kilátáson sem a Fitch Ratings péntek éjjel közzétett jelentésében. A döntés nem meglepő, noha sokan – legfőképp a kormány – azt várták, hogy a stabilról pozitívra javítja a kilátást a hitelminősítő, ami azt jelezné, hogy a közeli jövőben kikerülhet az ország a bóvliból. Ezek a várakozások nem igazolódtak: a stabil kilátás továbbra is azt jelenti, hogy a Fitch szerint Magyarország jó helyen van a jelenlegi szinten, a bóvliban.

A Moody’s és a Standard & Poor’s – a világ két legnagyobb hitelminősítője – már korábban közölték, hogy ők is bóvliban hagyják az országot. Az S&P ráadásul két lépcsővel tartja a befektetésre nem ajánlott kategória alatt Magyarországot (BB osztályzattal), vagyis két szintet kellene javulni az adósminősítésnek ahhoz, hogy ne legyünk bóvliban náluk.

Az egyetlen dolog aminek ősszel örülni lehetett, hogy a Moody’s már nem fenyegeti további leminősítéssel az országot. A leminősítésre utaló negatív kilátást stabilra javították, bár egy jó ideje már senki sem számít arra, hogy még lejjebb süllyesztenék az országot a hitelminősítők, hiszen az államadósság nem növekszik és a költségvetési hiány alacsony.

Összefoglalva: a Moody’s és a Fitch egy szinttel tartja a befektetésre ajánlott kategória alatt az országot, míg az S&P kettővel. A stabil kilátás mindenhol arra utal, hogy rövid távon nem számíthatunk az osztályzat javítására, vagyis nem fog teljesülni a kormány azon célja, amely szerint kikerüljön az ország a bóvliból.

A Fitch úgy látja, hogy idén 3 százalék felett fog nőni a GDP, de jövőre már lassulni fog a gazdaság, miközben a költségvetési hiány alacsony marad. A probléma viszont az, hogy a 3 százalékos növekedés is elmarad a Magyarországéhoz hasonló besorolású országcsoport 3,7 százalékos idei várható mediánértékétől. A cég szerint a 3 százalék alatti hiány segítheti az adósságráta csökkenését, de a kiszámíthatatlan üzleti környezet hatással lehet a jövőbeni beruházásokra.

A Fitch 2015-ben 2,3 százalékra lassuló GDP-növekedést vár, tekintettel az Európai Unió előző finanszírozási ciklusának kifutására. A globális környezet várható fokozatos javulása középtávon 2,5 százalékos növekedési ütemet tehet lehetővé a magyar gazdaságban. Az S&P is úgy vélekedett, hogy az idei magas növekedés után lassabb lehet a bővülés, vagyis a magyar gazdaság növekedési potenciálja a későbbiekben alacsonyabb szintre áll be.

A devizaalapú adósságok ügyében hozott új törvények erősítik a háztartások pénzügyi mérleghelyzetét, ugyanakkor tovább gyengítik a már most is ingatag bankszektort - áll a Fitch elemzésében. A cég várakozása szerint a magánszektornak folyósított banki hitelek értéke az idén és 2015-ben is csökkenni fog, reálértéken 1,7, illetve 0,3 százalékkal.

Varga Mihály tárcája optimista. A Fitch döntése után kiadott közleményben kiemelték: "a Nemzetgazdasági Minisztérium meggyőződése, hogy a magyar gazdaság teljesítményét a hitelminősítő intézetek besorolási döntésüknél is belátható időn belül figyelembe veszik. A magyar gazdasági mutatók trendszerű javulását a piaci szereplők döntéseikben már folyamatosan visszaigazolják, nyilvánvalóan a hitelminősítők is követni fogják példájukat."

A hitelminősítők azonban nem ennyire optimisták. Moody''s a kilátás november eleji javításakor azt írta, hogy hétévi rendkívül gyenge növekedési teljesítmény után most már a stabilizálódás jeleit mutatja a magyar gazdaság. A hitelminősítő szerint mindemellett a négy és fél évig tartó negatív beruházási pálya is megfordult, és e fordulat most már tartósnak tűnik az alacsony kamatszinttel jellemzett környezet és a jegybank növekedési hitelprogramja eredményeként.

A kilátás stabilra javításának másik fő tényezője a Moody''s szerint a magyar kormány elkötelezett törekvése arra, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány ne lépje túl a 3 százalékot. A cég szerint a szeptemberig mutatott költségvetési teljesítmény alapján tartható az idei évre kitűzött 2,9 százalékos hiánycél.

Az S&P szakértőinek szeptemberi elemzése szerint a magyar gazdaság jelenlegi növekedési lendületének erősödését részben a beruházások és a fogyasztás korábbi nyomott szintjéből eredő bázishatások, részben a nagyvonalú EU-folyósítások, részben pedig olyan kormányzati gazdaságpolitikai intézkedések okozzák, amelyek rövid távon segíthetik, középtávon viszont hátráltathatják a növekedést.

Amint a kormányzati növekedésösztönző intézkedések és az EU források gyors beáramlásának hatásai hatásai kifutnak, az S&P szerint a magyar gazdaság potenciális növekedési rátája 1-1,5 százalékra esik vissza. A kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai döntéshozatal, a terjeszkedő közszféra, a regresszív és túlbonyolított adókörnyezet, a nem nyereséges bankrendszer és a csökkenő népesség visszahúzó erővel hat a magyar gazdaságra.

Az S&P szerint 2009 óta - a külföldi anyabankok nagy tőkeinjekcióitól és egyes jelentős feldolgozóipari beruházásoktól eltekintve - gyenge a működőtőke-beáramlás a magyar gazdaságban. A cég számításai szerint a közvetlen külföldi befektetések értékének éves átlaga a 2009 óta eltelt időszakban nem éri el a GDP 1 százalékát, jóllehet 2001 és 2008 között évente átlagosan 3,1 százalék volt.