Kezd lassulni a magyar növekedés, de a még lendületben a gazdaság

Az első félévben látott közel négy százalékos ütemnél lassabban nőtt ugyan a magyar gazdaság a harmadik negyedévben, de a lendület még így is felülmúlta az elemzők három százalékos várakozását. Július és szeptember között 3,2 százalékkal bővült a GDP, amely elsősorban az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság jó teljesítményének eredménye. Utóbbi jelentette a meglepetést, hiszen az várható volt, hogy az európai uniós források gyorsuló lehívásától fűtött építőipar most is felfelé löki a nemzeti összterméket, valamint az autóexport hatására viszonylag dinamikusan növekvő ipari termelés is pozitívan járul hozzá a GDP bővüléséhez.

A termelési oldal legnagyobb szegmense, a szolgáltatások is jól teljesítettek. – A pénzügyi szektort kivéve a szolgáltatások minden szegmense növekedett – mondta a Világgazdaságnak Pozsonyi Pál, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője. Már az első két negyedévben is növekedett a szolgáltató ágazatok hozzáadott értéke, az ingatlanügyletek azonban még nem vettek lendületet – tette hozzá. Az építőipar növekedése az első félévinél alacsonyabb volt, de ez azzal is magyarázható, hogy a tavalyi második félévben már megindult a bővülés az ágazatban, vagyis a bázis erősebb. A felhasználási oldalon a korábbi folyamatok fennmaradtak, ami a belső kereslet növekedését jelenti – emelte ki a KSH szakértője.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a tartósan stabil növekedési ütem azért is kedvező, mert a nyári szabadságolások okozta ideiglenes ipari termeléscsökkenés, valamint az augusztusban életbe lépett orosz embargó negatív hatásainak ellenére nőtt jelentősen a magyar GDP. Szabadság azonban minden nyáron van, úgyhogy ezzel nem igazán érdemes összefüggésbe hozni a tartós növekedést. Volt, aki dolgozott nyáron, hiszen a közmunkások létszáma több tízezerrel növekedett a tavalyi évhez képest, amit bele lehetett számolni a GDP-be is. Az orosz tilalom hatásait viszont egyelőre valóban megúszta a magyar gazdaság. Szeptemberben az embargó által leginkább sújtott élelmiszeripar volt a termelés egyik húzóereje: a belföldi és a külpiaci eladások is növekedtek.

Szezonálisan kiigazított és naptárhatástól megtisztított adatok szerint 0,5 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévhez képest. Ez a 2012-es recesszióból való kilábalás után a legalacsonyabb növekedési adat, ami arra utal, hogy a növekedés dinamikája megtört, és lassabb bővülést vetít előre a következő negyedévekre is. Az első három negyedévben azonban átlagosan 3,6 százalékkal nőtt a gazdaság, így akkor is teljesül a kormány 3,2 százalékos növekedési várakozása, ha az év végén jelentősen lassulna a gazdaság.

Az idei mindennek ellenére 2006 óta a legjobb év lehet. Az NGM szerint a gazdasági bővülés szerkezete kiegyensúlyozottabbá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált. A növekedés szerkezete valóban kedvezőbb: nem csak az export, hanem a belső kereslet is segíti a gazdaságot. Ám az idén az uniós pénzek és a választási év kormányzati költekezései, no meg a jegybank olcsó hitelei is segítették a bővülést, miközben a jövőben nem lesz 15 százalékos rezsicsökkentés sem, ami hajtja a fogyasztást.

Segít az új módszertan is

Az új európai uniós módszertan szerint tavaly 1,5 százalékkal nőtt a GDP a korábban közölt 1,1 helyett. Magyarország bruttó hazai terméke 29 846 milliárd forint volt 2013-ban, az egy főre jutó GDP érték 3,017 millió forint volt, ami vásárlóerő paritáson 17 642 eurónak felel meg. A statisztikai hivatal a revízió miatt 0,2 százalékponttal növelte a megelőző két év növekedés ütemét, így 2011-ben 1,8 százalékkal nőtt a GDP, 2012-ben pedig csak 1,5 százalékos volt a visszaesés.