Megtört a magyar gazdaság lendülete

A növekedést alapvetően az ipar és a mezőgazdaság teljesítményének növekedése okozta a KSH szerint.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,5 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék.

A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorstájékoztatóban közöltektől eltérhetnek.

Elemzők korábban 3 százalék körüli növekedést vártak. A második negyedéves növekedés 3,9 százalék volt, lassulás tehát volt, de nem akkora, mint amekkorát vártak.

A tavaszi választások után már nem sok olyan beruházás vagy felújítás maradt, amit a kormány képviselői át tudtak volna adni, így a nyári hónapokban lassult a gazdasági növekedés. A Várkert Bazár kivétel, azt augusztusban újra fel tudták avatni, de az első félévben tapasztalt gazdasági növekedés fenntartásához több kellett volna. Elemzők szerint az idei harmadik negyedévben alig növekedhetett a gazdaság az előző három hónaphoz képest, amikor még 0,8 százalékos növekedést mért a statisztikai hivatal. Ezt a kevesebb beruházás, termelési oldalról pedig az ipar és az építőipar lassulása okozhatta.

A július még jól indult, hiszen az ipar több mint 12 százalékkal növekedett, augusztusban azonban leállt az autógyárak termelése, emiatt szinte teljesen megállt a növekedés. Szeptemberben sem tért vissza a kétszámjegyű bővülés, de a Magyarországon gyártott autókat külföldön továbbra is viszik, mint a cukrot. A rendkívül kis súlyú, ám az első félévben a növekedés egyik motorjának számító építőipar sem száguldott olyan gyorsan, mint április és július között. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza szerint az építőipar nagyon fel volt pumpálva az év első hónapjaiban, most azonban korrekciót láthatunk. A Suzuki és az Audi nyári leállása miatt az ipar is lassabban nőtt, ezért a harmadik negyedévben visszafogottabb lehetett a növekedés. Az erősebb bázis is szerepet játszik a lassulásban.

A mai adatokból egyelőre nem derül ki pontosan, hogy melyik ágazatok segítették a gazdaságot. Annyit lehet sejteni, hogy termelési oldalról az építőipar lendületvesztése, felhasználási oldalról pedig a beruházások lassabb bővülése magyarázhatja a kisebb növekedést. Gabler Gergely úgy véli, hogy a lakossági fogyasztás azonban továbbra is fontos szerepet játszik a növekedésben. Az első félévben 1 százalékpontot magyarázott a lakossági fogyasztás a 3,8 százalékos GDP-növekedésből. A fogyasztást segíti a szabályozott árak csökkentése, ami alacsonyan tartja az inflációt, és ebből adódóan a reálbérek a nettó bérekkel megegyező mértékben növekednek.

Az első félévben a beruházások növekedése 2,5 százalékpontot, vagyis a 3,8 százalékos GDP-növekedés több mint felét magyarázta, ám ez a lendület sem biztos, hogy megmarad. Az európai uniós források még soha nem érkeztek olyan gyorsan Magyarországra, mint az idei évben, valamint a jegybank hitelprogramja is lökést adott a beruházásoknak, Gabler Gergely azonban nem látja fenntarthatónak az első féléves dinamikát. A válságból való kilábalás során évekig csak a kivitel segítette a GDP növekedését, az idei első félévben azonban a nettó export már nem járult hozzá érdemben a gazdaság bővüléséhez. Az export növekedése kezd kifulladni, miközben az import növekszik a belső kereslet élénkülése miatt.