A jelenleg megfigyelt beruházási rátát hosszabb távon is kivetítve a magyar gazdaság fenntartható növekedési üteme 2,5 százalék körül alakulhat, ami a felzárkózási kilátásokat illetően évi kb. 1 százalékos felzárkózási ütemet jelenthet. A hazai beruházási ráta 25 százalékos értéke mellett akár 3,5-4 százalékos növekedési potenciál elérése is elképzelhető – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent Növekedési jelentése.
Az MNB a jövőben éves rendszerességgel megjelenő Növekedési jelentése a magyar gazdaság hosszabb időhorizonton mutatott fejlődési pályájáról, illetve az azt meghatározó legfontosabb tényezőkről nyújt átfogó elemzést. Az aktuális jelentés fókuszát a hazánk EU-s csatlakozása óta eltelt időszak képezi, kiemelve a válság óta lezajlott hazai és nemzetközi gazdasági változásokat. Emellett felhasználva a 2008-as válság óta a szakirodalomban megjelent módszertani újításokat, becsléseket készítünk a fenntartható növekedés ütemére vonatkozóan, amiből kiindulva következtethetünk az előttünk álló évtizedek lehetséges növekedési pályájára is.
Az aktuális Növekedési jelentés megállapítja, hogy Magyarország a globális válság kitörését követően növekedési modelljének alapvető módosítására kényszerült. A válság előtt felhalmozott adósságok tartósan korlátozták a belföldi kereslet élénkülését, azonban a hosszabb távú növekedési képességet meghatározó strukturális tényezők 2011-et követően fokozatos javulást mutattak. A kormányzati intézkedések főként a nemzetközi összevetésben rendkívül alacsony munkapiaci aktivitás növelését célozták, miközben az új Munka Törvénykönyv növelhette a munkapiac rugalmasságát. A munkapiaci aktivitás érdemben emelkedett, ugyanakkor a válság óta erősödő migráció új kihívásként jelentkezik. A reál munkaköltségek alkalmazkodása hozzájárulhatott ahhoz, hogy a foglalkoztatás előbb tért vissza a válság előtti szintre, mint a kibocsátás.
A beruházási ráta több éves süllyedése a 2013-as fordulatot követően az idén már az erősebb növekedési potenciállal rendelkező visegrádi országokhoz hasonló szinten alakul. A tőke- és munka-tényező felhasználásának hatékonysága továbbra is alacsony, amiben meghatározó szerepe lehet a gazdaságot változatlanul jellemző erős dualitásnak.
Dinamikusabb felzárkózási pálya eléréséhez a beruházási ráta további jelentős emelkedése szükséges. A modelleredmények szerint a 3,5-4 százalékos növekedési potenciál elérése a beruházási ráta 25 százalékos értéke mellett képzelhető el. A jelenleg megfigyelt beruházási rátát hosszabb távon is kivetítve a magyar gazdaság fenntartható növekedési üteme 2,5 százalék körül alakulhat, ami a felzárkózási kilátásokat illetően évi kb. 1 százalékos felzárkózási ütemet jelenthet. A beruházási ráta emelkedését a jövedelmezőségi kilátások további, tartós javulása támogathatja.
Az elemzés szerint a magyar gazdaság csak a belföldi szereplők viselkedésének tartós megváltozása mellett törhet ki a növekedés és egyensúlytalanság korábban évtizedeken keresztül megfigyelt kettősségéből. A 2013-ban újrainduló felzárkózás nem járt az egyensúlyi mutatók korábban látott romlásával. Előretekintve a beruházási ráta növekedéséhez szükséges finanszírozást leginkább a vállalati termelékenység erősítése, a költségvetés finanszírozási igényének további mérséklése és a stabilabb külső finanszírozást jelentő EU-s források, valamint külföldi működő-tőke bevonása segítheti.
A globális környezet változása továbbra is alapvetően meghatározhatja a hazai növekedési kilátásokat. A válságot követően a világgazdaság növekedése tartósan mérsékeltebben alakulhat, miközben a válság kitörése után is növekvő adósságszintek mellett a kilábalást övező kockázatok erősek maradnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.