Olyan lassú a magyar növekedés, mint az 1930-as válság után volt

Az erős mérlegkiigazítási kényszerrel járó pénzügyi válságok hosszan tartó növekedési áldozattal járnak, a válság előtt felhalmozott adósságok leépítése hosszú időt vesz igénybe, ezért a belföldi kereslet tartósan visszaesik – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank a Növekedési jelentés című kiadványában. Nyitott gazdaságok számára az export élénkülése lehet a kilábalás fő motorja, melyet az árfolyam leértékelődése segíthet elő.

A jelenlegi válság kibocsátási áldozata nagyobb, mint a korábbi tipikus válságepizódok tapasztalatai. Ennek három fő oka van. Egyrészt a jelenlegi válságot megelőző adósságfelhalmozás kiugró mértékű volt a múltbeli válságepizódokhoz képest, másrészt a válság egyszerre érintette a világgazdaság több meghatározó szereplőjét.

Globálisan szinkronizált válságban az egyes országok exportpiacaik visszaesésével is szembesülnek, ami korlátozza az export élénkülését. Végül az adósságválság által súlyosan érintett eurózónán belül a nominális árfolyam leértékelődésére nincs mód. Így az eurózóna periféria országai alapvetően belső leértékeléssel (a hazai bérek csökkentésével) igyekeztek javítani versenyképességüket – amely azonban a belső kereslet visszaesését is mélyítette.

A 2008/2009-es válságot követően a magyar gazdaság is visszafogott kilábalási periódust mutatott. Hazánk esetében a jelenlegi válságot érdemes összevetni két korábbi, kiugró mértékű gazdasági visszaeséssel: az 1929/30-ban kezdődő „Nagy világgazdasági válsággal”, valamint az 1990. évi rendszerváltás okozta transzformációs visszaeséssel.

A jelenlegi krízis a „Nagy válságnál” némileg enyhébb recessziót hozott Magyarországon: a GDP 6,6 százalékkal esett vissza, míg 1929 után 11 százalékos csökkenés következett. Ám a kilábalás hasonlóan lassú és egyenetlen volt: 1929 után három évig csökkent a kibocsátás, míg jelenleg 2009 után 2012-ben következett be visszaesés.

Az MNB előrejelzése szerint a válságot követő hatodik évben érheti el a GDP a válság előtti szintet, míg 1929 után ehhez öt évre volt szükség. A rendszerváltás és azt követő teljes gazdasági szerkezetváltás ugyanakkor a pénzügyi válságoknál is mélyebb és tartósabb visszaesést hozott: 18 százalékkal csökkent a GDP, és csak egy évtized elteltével tért vissza az 1989. évi szinthez. A mélyebb visszaesést az MNB szerint alapvetően a gazdasági szerkezet mélyreható változásai, valamint a korábbi fő exportpiacok (a Szovjetunió és a KGST) összeomlása magyarázhatta.